Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)
IV. A Rákóczi-szabadságharctól a polgári átalakulás kezdetéig (Liditneckert András)
30 forintot, a zsidó boltos által bérelt ház és bolt 100 forintot, az általuk épített kalló és deszkametsző 80 forintot, a dézsmajövedelem 150 forintot tett ki, ami összesen 990 forintot fedezett az árendából. így a telepítéskor kiosztott 28 jobbágytelek után 214 forinttal, 24 zsellérhely után 96 forinttal kellett a lakosoknak kiegészíteni a bevételeket ahhoz, hogy teljesítsék az évi árendát. (A bírószámadás kivonata szerint egy telkes jobbágy 1760 és 1768 között 16-22 forint árendát fizetett Peremartonban.) Ehhez képest az új szerződést terhesebbnek találták, mert a telkes jobbágyokat 270 forint füstpénz, 108 forint kilenced váltság, 322 forintra tehető robot, hosszúfuvar, tized terhelte, ami a zsellérek (4 forint füstpénz, 3 napi kézi munka), házakat bíró mesteremberek (2 forint füstpénz, két napi kézi munka) és hazátlan zsellérek (12 napi robot) szolgáltatásaival együtt 897 forintra rúgott. Mivel nyilvánvalóan terhesebbnek találták az új szerződést (amit különben is csak tudatlanságból írtak alá), ezért nem voltak hajlandók aszerint szolgálni. Felségfolyamodványukban a régi szerződés visszaállítását kérték, amit el is értek, a káptalan hiába bizonygatta az új szerződés kedvezőbb voltát a jobbágyokra nézve. 73 Az úrbérrendezés utáni években a római katolikus lakossággal betelepített Peremartonban felépült a római katolikus templom. A szakirodalom szerint: „A főtéren álló barokk templomot 1772-78 között építették a régi templom helyére. Ennek ekkor még magas falai állottak. A nagyméretű, jó arányú épületet lombos fák övezik. A csehsüvegboltozat-sorral fedett hajó nyugati végén, íves oromzatból emelkedik az órapárkányos torony. íves vonalú szentélye két oldalán az épület egységes tömbjébe foglalt sekrestye és kápolna helyezkedik el, felettük az emeleten egy-egy oratórium (karzat) található. A templom teljes belső felületét a bécsi Johann Ignaz Cimbal (2-1823) festette ki 1773-ban. A szentélyben gazdagon díszített barokk architektúrát utánzó keretben, a középső mezőben a Szentháromságot ábrázoló színes freskó látható. A boltmező négy sarkában a négy evangélista felhőkön ül, e mögött az oltárkép felé tartó mező festett álkupolát ábrázol, repülő angyalokkal. Ugyanitt, a szentélytől balra eső karzat festett nyíláskerete feletti mezőben a Szent László viadala a kun vitézzel jelenet ismerhető fel. A jobb oldali felett pedig Szent László vizet fakaszt a sziklából jelenet látható. A szentély oldalfalain magyar szentek alakjai: balról Szent István és Szent Erzsébet, jobbról Szent Imre herceg és Szent Margit. A hajó, az orgonakarzat, a sekrestye, a kápolna és az oratóriumok is architektúrát utánzó részletekkel vannak kifestve. A dúsan faragott, festett, aranyozott barokk oltár Mária (Immaculata) fából készült szobrával és angyalokkal, aranyozott gyertya tartókkal díszített. A szentély zárófalát díszítő olajképen Szent István felajánlja az országot Máriának. A diadalív északi oldalán gazdag faragású barokk szószék, a délin mellékoltár Mária és a kis Jézus képével. A torony alatt, két pilléren, háromívű orgonakarzat épült." 74 A veszprémi káptalan számadáskönyveinek Peremartonra vonatkozó kötete 1770 és 1777 között tartalmaz a templom építésére tett kiadásokat. 75 Eszerint a Szent László tiszteletére felszentelt templom építése 1770-ben kezdődött. A templom építésére először március 5-én tettek kifizetést, ekkor meszet vettek. Az alapkő behelyezése és megszentelése május l-jén történt, ekkor 13 forint 51 Vi dénárt költöttek borra és élelmiszerre. A bádogossal ereklyetartót ké-
