Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

X. Egyházak és intézményeik

Egy év múlva a közgyűlésen Nánay Sándor világi elnök felszólalásában ismét szorgalmazta az építés megkezdését. Templomépítő bizottság alakult, amely a templom felépítéséig működött, az építkezés ügyeit intézte. Az építkezéshez szükséges pénz a szükségtemplom eladásából származott, melyet Zala vármegye vett meg 300 millió koronáért. A főpásztor 48 milliót adományozott. Ezenkívül csak a hívek áldozatkészségére lehetett támaszkodni, akik ekkor is megmutatták a templomhoz való ragaszkodásukat. Az első kapavágás 1926. szeptember 11-én volt. Az alapkövet október 24-én ünnepélyesen tette le Rott Nándor megyéspüspök. Az alapkőbe a következő szövegű írás került: „Az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek Istennek nevében. Dicsértessék a Jézus Krisztust! Krisztus Urunk születésétől számított Egyezerkilencszázhuszonhatodik esztendőnek október 14-ik napján; O Szentsége XI. Pius pápa dicsőséges uralkodása alatt: az apostoli kir. Szentkorona árvaságának idején; nagybányai vitéz Horthy Miklós ő Főméltósága bölcs kormányzásának 7-ik esztendejében; József kir. herceg ő Fensége magas Fővédnöksége mellett; mikoris a hercegprímási, egyben esztergomi érseki szék dísze Csernoch János bíbornok ő Eminenciáját övezte; a veszprémi egyházmegyét pedig Isten irgalmából és az Apostoli Szentszék kegyelméből Rott Nándor dr. megyéspüspök ő Méltósága főpásztori bölcsességgel és atyai jósággal kormányozta; a világháború és forradalmak viharaiban megrontott ország újjáépítő munkáját Bethlen István gróf 0 Excllenciája m. kir. minisztereinők vezette; a vallás- és közoktatási minisztérium élén Klebeisberg Kunó gróf ő Exellenciája állott; Zalavármegye főispáni méltóságát Gyömörey György ő Méltósága, alispáni tisztségét Bödey Zoltán ő Méltósága viselte; Héjj Imre dr. nemzetgyűlési követsége, Demeter György dr. járási főszolgabíró, Lohner Ferenc közs. főjegyző, Pálfi Zsigmond közs. bírói, Cs. Darab József községi h. bírói hivatalkodása idején; a balatonfüredi plébánia ez idő szerinti első lelkipásztora Luttor Ferenc dr. ő Szentsége titkos káplánja szervező munkájának 8-ik évében; az egyházközség tisztviselői teendőit Nánay Sándor vil. elnök, Papp Kálmán, Sebő Gusztáv, Kozma István, kinek is súlyos betegsége alatt helyettese Szőke Dániel és Ughy Béla gondnokok látták el, az egyházközség iskolájában pedig Kertész Kálmán hittanár, Baán László kántortanító, Darnay Erzsébet tanítónő és B.arács r. kath. iskolájában Szalay Erzsébet tanítónő oktattak; ezen Zalavármegyében a Balaton kies partján fekvő Balatonfüred nagyközség r. k. közönsége a r. kath. egyházközség fentebb megnevezett világi elnökének indítványozására azon üdvös megfontolással, miszerint valóban mindenekfelett méltányos és szükségszerű, hogy az 1918-ik esztendő zivataros őszi forrongásának napjaiban megyéspüspök ő Méltósága és a lelki gondozást szomjazó hívek együttes megértő akaratával négyszáz esztendő szunnyadás után új életre hívott plébánia központjába a maga gyarapodó népességéhez és a nagyközség régi hírnevéhez s/ámított arányos nagyságú és díszes lakóhelyet építsen a Szentséges Szíve irgalmában mindenekfelett uralkodó Úr Jézusnak, ezen templom építését lelkes közfelkiáltással elhatározván, a veszprémi kegyes Káptalantól a tihanyi út mentén e célra vásárolt telken, 1926. szeptember hó 9-én (11-én) az, első csákányvágásokkal az alapok kiásását építő munkát pedig Radó Sándor és Gábor Andor építőmesterek hozzátudó lelkiismeretes vállalásának adta ki. Ezen, egyházközségünk gyenge erejét meghaladó igyekezetünket a világot semmiből teremtő jóságos Isten gondviselésével ajánlva azon bizodalmas hitben, hogy a Mindenható a jó emberek szívét adakozásra hajlandóvá teszi, ha a jobbak elöljárását is látják, a templomépítő bizottság élére közéletünk kiválóságait: dr. Rott Nándor veszpré-