Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IX. Rendszerváltások kora

az I. sz. általános iskola igazgatói állásába. 1957. március 4-én lemondott, emiatt az ügyeket májusig az igazgatóhelyettes, Iványi Mihály vitte. Ekkor a megyei művelődési osztály - tekintettel a körülményekre - egyesítette a község augusztusban kettéválasztott iskoláját és az intézmény vezetőjévé Sárközy Istvánnét nevezte ki.

36 1957 tavaszától a nevelőtestületek űrrá lettek a nehézségeken, lendületbe jött a tanulás, beadták továbbtanulásra a jelentkezési lapokat. Az ellenséges közhangulattal dacolva megkezdték az úttörőcsapat újjászervezését. Az 1957/58-as tanév elején 35 úttörő és 80 kisdobos volt a csapatban. A csapatot szeptemberben kettéválasztották. A 2598. sz. Braun Éva leánycsapat vezetője Lippai Ilona, a Dugovics Titusz fiúcsapat vezetője Kiss Ilona lett. Az iskolában 875 tanuló, köztük 19 gyógypedagógiai tanuló kezdte az űj tanévet. A napközisek száma 160, a bejáróké 109 volt. Az ún. fehér iskolában napközi otthont szerveztek, a piros iskolába az 5. osztályosok és a kisegítősök jártak. Helyhiány miatt a váltakozó oktatást nem lehetett kiküszöbölni.

37 Az óvodákba a jelentkezőknek csak a felét tudták felvenni. Megfogalmazódtak az elkövetkező évek megoldandó feladatai: az óvoda számára meg kell szerezni a volt járásbírósági épületet az uránbányászati vállalattól; napközi otthont kell szervezni a telepi iskola számára, szóba jött a pedagógus üdülő; ki kell költöztetni az iskola pincéjéből a vendéglátóipari vállalat raktárát, a felszabaduló helyen tornatermet kell létrehozni; a három helyen működő gimnáziumnak űj épületre van szüksége; a pedagógusok 30 százalékának nincs önálló lakása, hat nevelő az iskola helyiségeiben lakik. Megnyugtató körülmények között igazán csak az arácsi fiókiskola működött ebben az időben. Az 1957/58-as tanév végére 90 alsó tagozatos tanulót nevelt négy pedagógus négy osztályban, három tanteremben. Az egyik tanteremben váltott oktatás folyt.

38 Ebben az évben a diákok társadalmi munkában Glatz László testnevelő vezetésével tornapályát létesítettek a főépület udvarán. 1958 őszén beindult a gyakorlati ismeretek című tantárgy oktatása, kezdetben csak az 5. osztályokban. A tanári szakképzettség, terem, szerszám és anyag hiánya miatt ujabb sűlyos gond szakadt az iskola vezetésére. Később a tantárgy oktatása köré egész ideológia épült a munkára nevelés, a nyílt iskola témakörben. A telepi iskola alagsora 1960 novemberére felszabadult. A megváltozott körülmények miatt azonban nem tornaterem, hanem tanműhely és tanulószoba létesült benne.

39 1959 szeptemberétől két gyógypedagógiai osztály működött. Ugyanekkor új lendületet vett a Dolgozók Altalános Iskolájának szervezése. Mivel Balatonfüred 1959re szövetkezeti község lett, a dolgozók gyermekeinek óvodai elhelyezése immár politikai kötelezettséggé is vált. A megszerzett volt bírósági épületet (Kossuth u. 37.) átalakították, és 1960 novemberében 4 csoportot helyeztek el benne. A régi II. sz. óvoda megszűnt. Az űj vezető Erdős Jánosné.

40 Az országgyűlés 1961. október 12-i ülésén megszavazta „a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről" szóló törvényt. A törvény erősen hangsúlyozta az iskola és az élet, a termelés szoros kapcsolatát, ezért szükségesnek tartotta minden iskolatípusban a fizikai munka oktatását, megerősítve a gyakorlati foglalkozás, illetve az „5+1-es munkarend" kialakult gyakorlatát. A törvény alapján 1963 szeptemberében új tanterv lépett életbe az általános iskolában. Eszerint „az általános iskola célja, hogy megalapozza a kommunista ember személyiségének kialakítását". Az új tanterv 1977-ig volt érvényben, s egy olyan társadalom nevelési céljait tükrözte, mely a deklaráció szerint a szocializmus alapjait már lerakta, s tovább akar fejlődni a fejlett szocializmus irányába.

41