Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

XII. A nemzeti sport élvonalában

jollék, amelyekre nem kellett matróz. Megjelenésükkel a középosztály bekapcsolódott a vi toriázásba. 1912-ben a vitorlázásnak három nagy eseménye volt. A Stefánia Yacht Egylet június 24-én felvette a Magyar Yacht Club, később a Királyi Magyar Yacht Club nevet. Ezzel a névvel vette fel soraiba a Nemzetközi Vitorlás Szövetség és egyben megbízta a magyarországi vitorlássport fennhatóságának gyakorlásával is. Ugyancsak 1912-ben született meg a Balaton második vitorlázó egyesülete, a Balatoni Yacht Club (BYC). Az alakuló ülést december 17-én Budapesten tartották a Venezia kávéház különtermében. Az új klub első elnökéül gróf Hunyady Józsefet választották meg.

18 A BYC-t egyrészt a sportérdek, másrészt a balatoni vitorlások azon kívánsága hozta létre, hogy a szétszórtan lakó vitorlázók egységes irányítás mellett intenzív tevékenységet fejthessenek ki a jachtsport érdekében. Egyértelmű sportérdek volt az, hogy valamely elismert sportágnak legalább két klub által legyen méltó képviselője, mert csak így indulhatott közöttük nemes versengés. A Királyi Magyar Yacht Club (KMYC) egyedül nem tölthette be hivatását, emiatt vált szükségessé a középosztálynak is vitorlázási lehetőséget biztosító Balatoni Yacht Club létrehozása. A két klub közötti rivalizálást mutatja, hogy 1913-ban még mindkét egyesület versenyeket szervezett. A KMYC székhelye Balatonfüreden volt, a nevezéseket is ide kellett beküldeni. A balatoni vitorlássport erősödését az első világháború megakasztotta. Az újjászerveződés 1920-ban indult meg. A KMYC védnökségét Horthy Miklós kormányzó vállalta. Újra megindultak a versenyek. A Nemzetközi Vitorlás Szövetség 1924-ben visszaállította a KMYC világháború alatt törölt tagságát, és ismét megbízta a sportfőhatósággal. Ez évben kerültek vízre az első 22 m-es versenyjollék.

19 A BYC az 1920. március 19-én tartott közgyűléssel megkezdte működését. Siófokon versenyt rendeztek, a klub kiadásában megjelent a „Magyar Yacht" című szaklap. Folytatódott az osztályok kiépítése. Az első világháborű befejezése után, az 1920-as évek elején Balatonfüreden csak egy vitorlásklub létezett, a „Királyi Magyar Yacht Club". Hajói is csak a KMYCnek voltak. Új egyesület a budapesti központtal működő Balatoni Yacht Club keretein belül alakult meg Balatonfüreden. A BYC-nek ekkor már Almádiban, Siófokon, Világoson, Lellén és Zamárdiban is voltak osztályai.

20 A BYC balatonfüredi szakosztályának alakuló közgyűlését 1925. november 8-ra hívta össze Peremartoni Nagy Sándor, aki a budapesti központtal is tartotta a kapcsolatot. A Grand Hotel cukrászdája megtelt lelkes tagjelöltekkel, és a közgyűlés végül is egyhangúlag kimondta az első balatonfüredi érdekeltségű, a balatonfüredi lakosok számára létrehozott jachtklub, a BYC balatonfüredi szakosztályának a megalakulását. Az alakuló közgyűlésen Peremartoni Nagy Sándor javaslatot tett arra, hogy a klubházat a parti sétány keleti felén levő nádas szélén építsék fel, melyet feltöltéssel alkalmassá lehet tenni erre a célra. A terület Esterházy Mária tulajdona volt, ezért Peremartoni Nagy Sándor Budapesten tárgyalásokat kezdett Esterházy Mária jogtanácsosával. A klub kérése az volt, hogy a náddal benőtt, vízzel borított területet 400 négyszögöl terjedelemben adja bérbe a BYC-nek. A szerződés nagyon kedvezőre sikeredett, Esterházy Mária a nádason kívül eső vízterület használati díját is átengedte 90 évre, bérlet fejében. Megindult a nádirtás és a feltöltés. A klubtagokon kívül Országh István, a polgári iskola tornatanára által vezényelt diákok talicskázták, terítették a fuvarosok által odahordott salakot és földet. A klubházat Récsey Miklós budapesti építészmérnök ter-