Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

VIII. A polgárosodás eredményei (Lichtneckert András)

volt. Díszzászlóját 1913. november 23-án avatták a református templomban. Táncmulatságokat, műkedvelő előadásokat is rendeztek. 1914 februárjában a templomtoronyalap javára a református iskolában táncmulatsággal egybekötött műkedvelői színielőadást tartottak. Kátay István református lelkész tanította be a darabot. A dalegylet közadakozásból állíttatta a Hősök emlékoszlopát, amelyet 1923. május 21-én lepleztek le. Tagjainak száma 1940-ben 62. Elnöke Bakos Lajos református lelkész, a karvezető Tóth Sándor tanító.

314 Balatonarácsról 1912-ben írta a Balatoni Szövetség lapja: „Van szépen működő fogyasztási szövetkezete, van dalköre, olvasóköre és mindegyik dicséretes módon megfelel feladatának. Ellenben egyiknek sincs megfelelő hajléka és a községháza is nagyon rossz állapotban van. Hogy tehát a községnek a közjó érdekében való intézményei mind egy tető alá kerülhessenek, a község elhatározta, hogy Népházat épít." A Balatoni Szövetség támogatásával államsegélyt kértek és 8000 koronát kaptak a földművelésügyi minisztertől. A helyi sajtó 1913 végén hírt adott arról, hogy napokon belül tető alá kerül a Népház. Befogadja a fogyasztási és értékesítő szövetkezetet, az olvasókört, a dalkört, a község közös ügyeire szolgáló helyiségeket, háziipari oktató helyiséget ad és a nagyterem fogja szolgálni az ünnepélyek megtartását.

315 Balatonarácson 1929-ben Gáspárdy Aladár szeretetházi igazgató vezetésével római katolikus férfiakból és nőkből űj énekkar alakult. Hivatalosan 1935-től működött a római katolikus egyházközség énekkara. Tagjainak száma 1940-ben 25, elnöke Babies Endre esperes-plébános, karvezető Márkus Dezső tanító.

316 Jegyzetek 1. Zala Megyei Levéltár (A továbbiakban: ZML). Zala Vármegye Törvényhatósági Bizottságának jkv. 7483/8/18»'». 2. Uo. 19.213/285/1889. 3. Zalavármegyei Hivatalos Lap, III. évf. (1905) 25. és V. évf. (1907) 10. és 51. sz. A járás felállítását jóváhagyó belügyminiszteri rendelet száma: 1 10238. 1907. II. 4. György Péter János: A város házának viharos évtizedei. Új Balatonfüredi Napló, 1994. december. Balatonfüred, X. évf. (1929) 40. sz. 5. 9225/1871. I. M. E. sz. rendelet. 0. 43.696/1913. I. M. sz. rendelet. 7 . Veszprém Megyei Levéltár (A továbbiakban: VEML). Balatonfüred nagyközség képviselő-testületi jegyzőkönyve (A továbbiakban Bf. kvt. jkv.), 12/1913. február 17. - Uo. 33/1913. április 13. - Uo. 34/1913. április 1 3. 8. Bf. kvt. jkv. 4024/1930. 9. Lichtneckert András: A balalonfüred-csopaki borvidék története. Veszprém, 1990. 214. 10. Lichtneckert i. m. 11. Gazdasági Lapok, 1851. 46, 47. sz. 12. Keöd lózset: Népszerű szőlőművelés és borkezelés. Bp. 1880. 24. 1 3. Gazdasági Lapok, 1857. 46. sz. 614-61 5. 14. Falusi Gazda, 1863. I. 12. sz. 182. 15. Borászati Lapok, 1878. 9. sz. 69. - Jálics Ferencről Bácskai Vera: A vállalkozók előfutárai. Bp. 1989. 171-174. 16. Szilágyi Lajos: Keöd lózsef hajóskapitány (1839-1897). A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. 1967.367-371. 1 7. Keöd i. m. 18. Borászati Lapok, 1880. 13. sz. 119-120. 19. Borászati Lapok, 1878. 9. sz. 70-71. 20. Borászati Lapok, 1884. 34. sz. 273. 21. Balaton-Füred, I. évf. (1887) 5. sz. 22. Borászati Lapok, 1890. 38. sz. 265. 23. Veszprémi Káptalan magán Levéltára. Káptalani határozatok jegyzőkönyve, 1895. október 17. 16. p. - Uo. 1886. május 8. 24. Borászati Lapok, 1886. 14. sz. 120. 25. Balatonfüred, I. évf. (1911) 2. sz. 26. Magyar Országos Levéltár. Földművelésügyi minisztériumi levéltár. Általános iratok, 1891-9-594. 27. Lichtneckert i. m. 302, 304. 28. Veszprémi Független Hírlap, XVII. évf. (1897) 3. sz. 29. Lichtneckert i. m. 311. 30. Bf. kvt. jkv. 8/1915. 31. Balatonfüred, XVII. évf. (1936) 5. sz. 32. Balatonfüred, XVII. évf. (1936) 49. sz. 33. Balatonfüred, XIX. évi. (1938) 44. sz. 34. Balatonfüred, XIX. évf. (1938) 47. sz. 35. Balatonfüred, XI. évf. (1930) 40. sz. 36. Balatonfüred, XVII. évf. (1936) 38. sz. 37. Balatonfüred, XVIII. évf. (1937) 33. sz. 38. Balatonfüred, XV. évf. (1934) 16. sz. 39. Balatonfüred, XIII. évf. (1932) 12. sz. 40. Balatonfüred, XIV. évf. (1933) 13. sz.