Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

XII. A nemzeti sport élvonalában

sikereit hozták. Dicsőséges balatoni sorozata feljogosította arra, hogy a polgári életben is a Balatoni nevet használja. Keszthelyi síremlékén ott ragyog a Balaton Bajnoka érem mása. Az első világháború után, 1922. augusztus 19-20-án - és ettől kezdve mindig ezen a két napon - rendezték meg a Balaton-átúszó bajnokságot. Az első napon a Tihany-Balatonfúred közötti távon a Wesselényi Miklós-versenyt, a második napon a Balatonfüred-Siófok közötti távon a Balaton-átúszó versenyt. A bajnok 1922-ben Páhok István lett, aki egészen fiatalon tűnt fel az ismeretlenségből. 1926-ban Mattyasovszky János 4 óra 46 perccel állított fel új rekordot. A nők közül Belházy Bimbi 5 óra 54 perccel lett első. 1942-ben még mindig Páhok István a bajnok, 3 óra 37 percre javítva saját rekordját, ez volt addig a legjobb idő. A nők közül Molnár Magda 4 óra 13 percre javította a női rekordot.

32 Evezés A múlt század közepén a legnagyobb magyarnak, gr. Széchenyi Istvánnak az irányításával létrehozott evezőssport a század utolsó évtizedeiben hanyatlásnak indult. Az evezés szerelmesei bánatosan nézték az egyletek megszűnését, az evezős telepek és hajók pusztulását. A Budapest központtal működő, már alig létező sportágat váratlanul egy vidéki sportegylet rázta fel álmos közönyéből. Az 1877-ben megalakult Győri Csónakázó Egylet vette át a sportág irányítását. Az egylet elnöke Némethy Ernő, edzője Mihálkovics Tivadar lett. Két legendás sportember. Javasolták, hogy az evezőssport fellendítése érdekében az ország evezősei először Budapesten, majd a Balatonon mérjék össze erejüket. A budapesti versenyt 1882 júliusában rendezték. A balatoni versenyek színhelyéül Balatonfüredet jelölték meg. A győriek, akik korábban sokat vitorláztak a Balatonon, szinte hazai pályának tekintették a tavat, de féltek is tőle. Hogyan viseli el majd a szeszélyes tó a könnyű sporteszközöket? Tudták, hogy a tó igazából alkalmatlan evezős- és szandolinversenyek (utóbbi a kajak korábbi változata) rendezésére. Egy eső, egy szél vagy kisebb hullámzás tönkreteszi a viadalt. No, azért belevágtak. A nemzetközi versenvt „Magyarországi bajnokság" címen írták ki, nem kevés önbizalommal. 1882. augusztus 22-én az evezős-, 23-án a szandolin- és vitorlásversenyek megrendezését tervezték. A legnagyobb érdeklődéssel várt viadal az egypárevezősöké (szkiff) volt. Ketten indultak, a győri Mihálkovics és a bécsi Grünfels. A Rába-parti evezős nyert. Ezt a győzelmet azóta is ügy emlegetik a szakirodalomban, hogy Mihálkovics Tivadar lett az országos és egyben nemzetközi egypárevezős bajnok. Volt még két- és négypárevezős verseny, s balatoni halászok csónakversengése is. A nagv érdeklődés azonban a másnapi vitorlásversenyeket kísérte. S így van ez azóta is! 1882 óta ritkán rendeztek evezős vetélkedőt a Balatonon. A víz és szél kényének-kedvének kitett kisebb vízi eszközök (evezős hajók, kajakok, kenuk) csak alkalmanként, sima víztükör esetén tudnak „megélni" a Balaton vízfelületén. Azóta is a „nagv testvér", a vitorlás az úr. Még próbálkoztak 1883-ban és 1884-ben is evezősviadalok rendezésével, egyre kevesebb sikerrel.

33 Tenisz A teniszsport hazai meghonosítása is a legnagyobb magyar, gr. Széchenyi István nevéhez fűződik. A sportkedvelő magyar főúr a labdasportokat sem becsülte le, így nagyon sokat tett a honi teniszsport elterjesztéséért is.