Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

XII. A nemzeti sport élvonalában

majd itt szerzett játékvezetői igazolványt 1985-ben. A pályán Besenszky József városi sportfelügyelő indította el. Ugyanebben az esztendőben kezdett kispályán vezetni, egy évvel később, 1986-ban megszerezte a nagypályás minősítést is. 1994-ben lett országos kerettag, s 1996-ban a Nemzetkőzi Labdarúgó-szövetség (FIFA) felvette keretébe és azonnal tétmérkőzésekre küldte. Néhány példa: az 1996-os spanyolországi teremlabda­rúgó-világbajnokságon hét mérkőzést vezetett. O vezényelte továbbá az Ukrajna-Orosz­ország bronz-mérkőzést. Még ebben az évben nagypályán is FIFA-partjelző lett Puhl Sándor mellett, mert Hamar László nyugdíjba ment (45 évesen ez kötelező a játékveze­tőknél). Lengette még a zászlót ifjúsági világbajnoki selejtezőn 1996-ban, az Olimpia­kosz-Porto Bajnokok Ligája mérkőzésen, a Dánia-Horvátország és az Ausztrália-Irán vb-selejtezőn, illetve döntőn. Mező Béla jelenleg a Hotel Annabella éttermi főnöke. HAMAR LÁSZLÓ. Veszprémben született 1952. július 27-én. Jóllehet soha nem volt füredi lakos, de 1982 óta Füreden dolgozik: a nemzetközi kemping igazgatója. Nem is lehet tudni, hogyan bírta a sok és szerteágazó munkát, a labdarúgással járó vi­lágjárást. Ma Puhl Sándort, Hamar Lászlót és Bozóky Istvánt a világ nagyobb városai­ban jól ismerik labdarúgó berkekben. Hamar László 1979-ben vizsgázott játékvezetés­ből, 1992-től FIFA-partjelző. 37 nemzetkőzi mérkőzésen működött közre (világbajnoki selejtezőkcin, elődöntőkön, Bajnokok Ligája mérkőzéseken stb.). 1997. december 31-én 45 évesen ment nyugdíjba. A füredi kempingben, ahol napi munkáját végzi, a külföldi­ek, főleg a németek azonnal felismerik. így történt ez a Borussia Dortmund-Juventus BEK-döntőn is. Ezt a meccset 121 tv-állomás közvetítette. így lett Mező Béla és Hamar László játékvezetőként a sport első számú - Bala­tonfüredet képviselő - diplomatája. 24 Balatonfüredi lakos - a sport hőse Manapság a sportteljesítményekről igen sok jelzőt használnak az újságírók. Legtöbbször jogosan. A „hőst" talán kevésbé. De Navratyl Sándor balatonfüredi lakos kivétel. 0 egyszerűen HŐS. így, nagybetűvel. Navratyl Sándor 1964. december 31-én született Zircen. Dudaron nevelkedett, s mint vendéglátóipari főiskolai hallgató Balatonfüreden végezte gyakorlati munkáit. Vizs­gái után a városban maradt és a vendéglátásban helyezkedett el. 1987-ben autóbaleset ér­te, melynek következtében tolókocsiba kényszerült. 1989-ben Ausztriában - egy rehabili­tációs intézetben - ismerte meg a mozgássérültek sportolási lehetőségeit, s azonnal elha­tározta, hogy sportolással színesíti egyhangúnak ígérkező életét. A teniszt választotta. Ő volt e sportágnak - a Magyar Tenisz Szövetség és a Magyar Mozgássérültek Sport Szö­vetsége által is elismert, és anyagi lehetőségei szerint támogatott - hazai űttörője. Kezdetben csak szobai tolókocsiban teniszezett, majd 1990-ben indult az első ausztriai (Austria Open) versenyen Gross-Siecharban. Ezt követte a grazi bajnokság, ahol társaival együtt csak tapasztalatokat tudott szerezni. A költségeket teljes egészé­ben a versenyzők állták. A szerzett tapasztalatokat a paraolimpián tudták kamatoztat­ni. A selejtező mérkőzéseken - Pozsonyban nyolc ország versenyzőivel találkoztak - ki­harcolták az 1996-os atlantai paraolimpiai részvétel jogát. Az oíimpián az elődöntőben 6:2, 6:2 arányú vereséget szenvedett egy svéd versenyzőtől, de a világranglistán egyéni­ben a 108., párosban az 55. helyre rangsorolták őket. Ez óriási eredmény, amit semmi mással nem lehet összehasonlítani. Jelenleg könyvelői munkát végez, mert - ahogy mondani szokta - számára így kerek a világ. Kiegyensúlyozott, optimista, erős jellemű sportember. 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom