Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
XII. A nemzeti sport élvonalában
Vitorlázás A vitorlázó szakág története a két világháború közötti években meglehetősen kacskaringósan alakult. Három vitorlásklub volt ekkor Balatonfüreden: 1. A Balatonfüredi Yacht Club (BYC) 1925-ben alakult. A volt vízi rendőrség helyén (Tagore sétány) volt a helyiségük. 2. Hungária Yacht Club (HYC). A mai BKV helyén volt a székhelyük. 3. Királyi Magyar Yacht Club (KMYC). A mai Yacht étterem és presszó helyén állt. A HYC és a KMYC a háború befejezése után megszüntette tevékenységét, mert nem volt füredi tagja, s hajóállományuk nagy része elpusztult. 1948-ban megszüntették a társadalmi szervezeteket, a sportág megmaradt, de a BYC-t az ingatlannal együtt államosították. A Királyi Magyar Yacht Clubot is államosították, így az a belügyminisztérium tulajdona lett. A vitorlázóknak a hajógyár területén álló faház volt a bázisa, ahonnan a versenyekre is jártak. Sokáig ez a klub jelentette igazi otthonukat. A háború utáni időszak első nagy versenyét 1946. szeptember 4-én, a Kisfaludy gőzös vízretételének 100. évfordulóján rendezték. E versenyen Tildy Zoltán, a köztársaság elnöke is megjelent. Öt kalóz és két olimpiai jolie indult a versenyen. Óriási vihar tört ki, aminek következtében több hajó felborult. A Helka és Kelén gőzösök mentették a versenyzőket. A versenyt végül Németh István és legénysége (Galambos Jenő, Tolnai László, Ösváth Tibor) nyerte. 1956-ra a füredi vitorlázószakosztály anyagilag megerősödött, szellemisége egységes lett, így elszakadhattak Budapesttől, s a Balatonfüredi Vasas SC önálló szakosztályává alakultak. Teljesült a füredi lokálpatrióták óhaja, a Balatonfüredi Vasas Sport Club név csak füredi versenyzőkkel élt tovább. A kezdeményezői Tóth József, Sárdi László, Fi János voltak, szellemi atyja pedig Németh István. A versenyzők: Berta Lajos, id. Farkas László, ifj. Farkas László, Fi János, Galambos Jenő, Haán István, Holényi Imre, Horváth Boldizsár, Horváth Lajos, Kerezsi Jenő, Kovács Béla, Litkei Balázs, Nagy Károly, Németh Gyula, Sárdi László, Szabolcsi József, Szálai István, Tolnai Kálmán, Tóth József, Törzs Imre, Wagner Imre, Országh Attila és István, Bucsy Balázs, Tóth Károly. Németh Istvánról, Tolnai Lászlóról és Simon Károlyról külön kell szólnunk, mivel ők nemcsak versenyzők, olimpiai kerettagok, hanem edzők és sportvezetők is voltak. Németh István a balatonfüredi vitorlázás életre hívója, vitorlakészítő, edző, versenyző, elnök, üzemvezető. 1955-ben elért eredményével a mai napig ő tartja a Kék Szalag-verseny rekordidejét Nemere II. 75 nr-es cirkálóhajójával. Ideje: 10 óra 40 perc 45 másodperc. Legénysége: Schmale József, Lettner Ferenc, Bilos Livios, Németh Gyula, Nógrádi Gyula, Kántor Pál. Az eredményhirdetéskor a díjakat Simányi József, a szakág gazdasági vezetője adta át. Tolnai László nem tanulta a vitorlázást, hanem tapasztalta. Ahogy társai nyilatkoznak róla: vasszorgalommal és kitartással mindent megtudott a Balatonról, az időjárási viszonyokról, a versenyzés taktikájáról és az ellenfélről. Simon Károly így fogalmazta meg véleményét: „Tolnai Lászlónak már születése pillanatában a génjeiben volt a vitorlázás összes tudománya." Eredményei: 1949-ben kalózzal három magyar bajnokságot, 1965-ig csillaghajóban hat magyar bajnokságot, 1965-ben Kék Szalag-versenyt nyert, s 1974-ben dragonnal lett magyar bajnok. A Kék Szalagon csillaghajójában Rumi Ernő és Völcsei Sándor volt a legénysége. Ezt a győzelmet a maga tervezte és építette csillaghajójával aratta. 1958-ban válogatott kerettag lett. Elérkezett az 1960-as olimpia Rómában. A vitorlás olimpiai versenyeket a Nápolyi-öbölben rendezték. Tolnai finn dingivel versenyzett. A kölcsön kapott hajóval a mezőny második felében végzett. Tapasztalat szerzésére ez a verseny na-