Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
I. Balatonfüred környékének természeti képe
Balatonfüred azon kevés hazai település közé tartozik, amelyik nemcsak a művészetek vagy a humán tudományok kutatási eredményei révén vált híressé, hanem olyan országszerte ismert természetrajzi képződményekkel is büszkélkedhet, mint például a Lóczy-barlang, a Koloska-völgy dolomitsziklái vagy a savanyúvízforrások. Ez utóbbi nevezetesség miatt már a XVIII. sz. elejétől egyre többen keresték fel Füredet. Főleg gyógyulni vágyók pihentek a tóparti településen, de az 1810-as években néhány külföldi utazó 1 is eljutott a Balaton környékére. A táj szépségét dicsérő útleírásaik mellett talán érdemes néhány kiragadott sort idézni a magyar létére szinte teljesen ismeretlen Hrabovszky Dávidtól is, aki 1826 januárjában és júliusában ezeket vetette papírra: „Balaton mellett vagyok ismét, Barátom, mégpedig annak eggyik legnevezetesebb helyén, Füreden. Két előbbi tartózkodásom Balaton mellékén, ollyan évszakban történvén, a' midőn a' vendégek már elszéledtek, látogatásom elhalasztódott mostanra. Nagyon meglepő a' tsendes Balaton mellék' esmerőjének azon zaj, melly őtet Füreden egyszerre meglepi, 's azon sok tájú vendégeknek külömbfélesége. ...A' ditső tájék szinte Veszprimhez fél órányira már nyitva vagyon a szemnek, a' sűrűn egymást váltó faluk körűi imitt amott tsinos nagyobb épületeket látni, fürgén nyomozza a' szem Füredet..." „Füred nyáron egész Báden, s kipótolja a' tsendes Balaton mellyéknek hiányát a' nagy városokban. Omladékokat, régi templomokat igen sokat találni, az itt bőven termő kövekből könnyű volt nagyobb, 's erős miveket felállítani, mellyéknek maradványaik is lassabban pusztulnak." 2 A Hrabovszky-féle útilevelek óta közel két évszázad telt el, mialatt számtalan leírás, ismertetés, feldolgozás látott napvilágot e vidékről. Közülük kiemelkedő jelentőségű Zákonyi Ferenc 1988-ban megjelent Balatonfüred c. kötete. 3 Szerencsére, a szerző már szakított azzal az egyoldalú szemlélettel, amelynek következtében a helytörténeti kiadványokban rendszerint mindössze néhány mondatra korlátozódik az adott táj kialakulásának és élővilágának tárgyalása. Impozáns terjedelmű munkájának első fejezeteiben részletesen szól Balatonfüred tágabb környékének földtörténetéről, földrajzi képződményeiről, közülük is kiemelten a savanyúvízforrásokról. Az általa felhasznált szakirodalom egy része azonban még nem a modern geológiai szemlélet jegyében született, így például a Dunántúl kialakulásának leírása ma már nem állja meg a helyét, ahogy a Lóczy-barlang korára vonatkozó adata is téves. Az említett természettudományi szemlélet azonban nála is féloldalasra sikeredett; a viszonylag bőséges földtudományi szövegrészeken túl mindössze 8 oldalt kapott a botanika és a zoológia, így csak nagyon általános képet kapunk a táj élővilágáról. Kár, hogy nem merített a közel négy évtizede tartó - „A Bakony természeti képe" elnevezésű - kutatóprogram eredményeiből. A zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum szervezésében folytatott vizsgálatsorozat Balatonfüred környékéről is számos érdekes adatot hozott; ezeket rendszerezve és saját kutatásainkkal kiegészítve, a következő fejezetekben megkíséreljük Balatonfüred természeti viszonyainak bemutatását.