Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
XIII. A Savanyúvíztől a világfürdőig (Lichtneckert András)
A borfogyasztás és az egészség A szőlőművelés, a borászat és a borfogyasztás az emberi kultúra szerves részeként 6000 éves múltra tekint vissza. A borászatot a föld összes kontinensén művelik, és az étkezési kultúrán túl a bornak számos szociális és vallási funkciója is közismert. A különböző borfajták és azok kémiai összetételének, ízének és minőségének kialakulását az adott borvidék talajösszetétele, klímája mellett a borkészítés speciális technikája is döntően befolyásolja. A balatonfüred-csopaki borvidék természeti adottsága a borszőlőfajták termelésének kiválóan megfelel, melyhez társul a közel kétezer éves hagyomány, gyakorlat. Az 1970-es években a magyar borrendek jelszavukként a következő mondatot tűzték zászlajukra: „A bor és élet igenlése az egészség forrása." Jelszavukat egy korabeli orvosstatisztikai megfigyeléssel is alátámasztották, miszerint „a legrövidebb életet az alkoholbetegek élik, utánuk következnek a szesztilalomban élők, s leghosszabb életre a bort mértékletesen fogyasztók számíthatnak". Az orvostudomány jelenlegi álláspontja szerint a borfogyasztás és a fogyasztás mértékének meghatározása nem ilyen egyszerű. Vajon a borfogyasztó egyén saját maga mindig megtalálja azt az ideális egyensúlyt a fogyasztás mértékében, ami még lehet jótékony hatású, azonban még nem éri el a nemkívánatos alkoholizmus hatását annak közismert egészségkárosító, egyéni, családi és társadalomra is közismert veszélyeivel? A mai tudomány korszerű követelményeinek megfelelően megállapítható, hogy a mérsékelt, különösen az étkezéshez kapcsolódó borfogyasztás egészséges egyéneken nem kifogásolható. Ennek napi mértéke férfiaknál 2-3, nőknél 1-2 dl lehet. Nagyobb savtartalmú fehér borok jótékony hatásúak a gyomorsavhiányban szenvedőknek. A tudósok a borok kardioprotektív hatását is megfigyelték az ischemias szívbetegség (koszorúér-elmeszesedés) kialakulását illetően. Ez utctbbi hatás elsősorban a vörös borokban található antioxidáns hatású flavonoidoknak tulajdonítható. Az érfalra kifejtett kedvező hatás mellett kiderült, hogy emelik a védőhatású HDL-koleszterinszintet, gátolják a thrombocyta aggregációt, csökkentik a kóros LDL-koleszterinszintet, a fibrinogen és a plasminogen koncentrációt. Mindezen hatások az érelmeszesedés kialakulását, vagy annak fennállása esetén a folyamat progresszióját lassíthatják. Dr. habil. Veress Gábor főigazgató szakorvos Állami Szívkórház Balatonfüred