Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

XIII. A Savanyúvíztől a világfürdőig (Lichtneckert András)

saság gőzösét pedig Kisfaludy Sándorról fogják elnevezni. Az 1846. április 6-i pesti közgyűlésen, amelyen Kossuth is részt vett, elfogadták az alapszabályokat. Széchenyi 1846. április 2-án írt Balatoni gőzhajózás című röpiratában beszámolt arról, hogy a hajó gőzgépét a londoni Penn-gyárban, a hajó fatestét az Óbudai Hajógyárban készítik. 1847. június 24-én a helytartótanács jóváhagyta az alapszabályokat, amelyeket ezután kinyomtattak. Széchenyi röpiratának hatására 77 000 forintnyi részvény lejegyzése sikeresen haladt. A gőzhajó gépészeti részeit Triesztbe szállították, ahonnan lovakkal vontatták Füredre, ugyanígy a gőzhajónak az Óbudai Hajógyárban fából készült alkatrészeit. 1846. szeptember 21-én, Széchenyi születésnapján a mai parti sétány végénél vízre bocsátották a Kisfaludy gőzöst, amellyel október 18-21. között nyilvános próbautakat tettek. A gőzhajót kezdetben M. J. Haentjens holland kapitány vezette, majd egy Sax Dezső nevű német, akit Molnár Gábor, Kenessey Albert, 1873-tól Keöd József követett. Az 1847-ben megjelent hirdetés szerint a gőzhajó Keszthelyről Kenésére és Füredre járt, a közbeeső állomások Fonyód, Badacsony, Fülöp, Boglár, Szántód, Alsóörs, tehát Széchenyi elképzeléseinek megfelelően kilenc balatoni kikötő létesült. A gőzhajójárat csatlakozott a Pest és Kenése, illetve Füred közötti gyorskocsijáratokhoz. A balatonfüredi kikötőt 1847 telén állították fel, 1862-ben újat építettek helyette és áthelyezték, ahol sok-sok javítás után 1941-ig szolgálta a hajók kikötését. Már az első világháború előtt szükséges lett volna, de csak 1941. szeptember 27-én avatták fel az új, vasbeton cölöpökre épített kikötőt. A Kisfaludy gőzös deficites vállalkozás volt, a társaság pénzügyi nehézségekkel küszködött. Széchenyi 1848-tól nem foglalkozott többé a balatoni gőzhajózás ügyével. 1861-ben megindult a déli parton a vasút. A Kisfaludyt megjavították, hogy Füred és Szántód, illetve 1863-tól Siófok között szállíthassa az utasokat. 1887-ben a Kisfaludyt kitiltották a forgalomból, a Balaton Gőzhajózási Társaság feloszlott. 1888. október 21-én 80 000 forint alaptőkével megalakult a Balatontavi Gőzhajózási Részvénytársaság. 1889 júniusában indult útjára a Kelén, amelyet később Barossra kereszteltek, amikor Siófokon összeszereltek két újabb gőzhajót, a Kelént és a Helkát. A részvénytársaságnak ez a három hajója közlekedett 1909-ben is, amikor vízre bocsátották a 120 lóerős Kisfaludy csavargőzöst. Ezt követte a Balaton (1911) és a Jókai (1913). 1926-ban a MÁV és a Déli Vasút az rt. részvényeit megvásárolták, s 1927-ben létrehozták a Balatoni Hajózási Rt.-t. 1927-ben négy új hajót rendeltek (Csobánc, Szigliget, Csongor, Tünde). 1932-ben az rt.-ben részvénytöbbséget szerzett az állam. 1935-ben a füredi hajógyárban elkészült a Boglár, 1936-ban a Badacsony, 1938-ban a Szent István és a Szent Miklós. A második világháború végén, 1945. március 24-én a visszavonuló németek a balatonfüredi és révfülöpi kikötőben felrobbantották és elsüllyesztették jóformán a teljes balatoni hajóállományt. 4. A „Füredi Színművészeti Intézet" Balatonfüred a színház által lett a nemzeti művelődés egyik bölcsője. 1816-tól székesfehérvári színészek játszottak a „deszkabódé"-ban, amely „egy avétt fából öszveaggatott ingatag Játékszín" volt. Az 1828-ban megalakult Dunántűli Színjátszó Társaságnak nem volt otthona, ezért Kisfaludy Sándor kezdeményezésére 1830. május 25-én öt dunántűli vármegye kiküldöttei megalkották a Dunántúli Színjátszó Társaság rendszabályait és főigazgatónak megválasztották Kisfaludy Sándort. A kiscelli gyűlés a színház végleges helyének Balatonfüredet jelölte ki, és felfogadta Komlóssy Ferencnek, a Társaság igagatójának a színtársulatát.