Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

XII. A nemzeti sport élvonalában

tanulók a Bem iskola pályáin készültek a versenyekre, amelyek atlétikából, kézilabdá­ból, kosárlabdából és a téli sportágakból álltak. 1971- ben új iskolát építettek, és egyszerre megszűntek a mostoha körülmények. 28 x 18 m-es tornaterem, 20 x 40 m-es kézilabdapálya, öltözők, zuhanyzók és egy jól fel­szerelt szertár várta a tanulókat. Ilyen körülmények között öröm volt dolgozni. A vá­roshoz méltó építmény volt az iskola. Alig négy év elteltével a tanulók létszámának nö­vekedése miatt bővíteni kellett az iskolát. A távolugrógödör mellett még egy kézilabda­pályát alakítottak ki az udvarban. Szükség is volt rá, mert a várossá válás utáni ötödik évben, 1976-ban megalakult a sportiskola az MTS 15186/1976. sz. engedélye alapján. A Radnóti iskola a mai napig is az egyetlen sporttagozatos iskola Füreden. A testnevelési órák száma háromról négv-ötre emelkedett, s az alsó tagozatban is szakrendszerű test­nevelési oktatás folyt. így sem fért el minden testnevelési óra a tornateremben, hanem jutott bőven a folyosókra, az udvarra egyaránt. A tanulók eredményeikkel meghálálták a gondoskodást. Több űj kezdeményezésben vettek részt a diákok. Ilyen volt pl. a Magyar Tele­vízió által szervezett „Gyorsabban, ügyesebben, bátrabban" című nemzetközi vetélke­dő Bulgária, Csehszlovákia és Magyarország csapatai között. Hazánkat a Radnóti isko­la képviselte. Az összetett pontversenyt a Radnóti iskola diákjai nverték meg a cseh­szlovák és a bolgár csapat előtt. Ugyancsak a Magyar Televízió szervezte a nagyobb vá­rosok részvételével a „Mindent bele!" tréfás versenyeket, amelyen a Radnóti iskola di­ákjai 16 induló között a negyedik helyen végeztek. A megyei bajnokok száma csapatban és egyéniben 25 esztendő alatt 100 tőle emelkedett. Az országos űttörőbajnokságban, majd a diákolimpia országos döntőjében az alábbi versenyzők értek el értékes helyezéseket: 1972- ben Baán Barnabás a gyorskorcsolya összetett számában vidék bajnoka; 1973-ban Talabér András 200 m gyorskorcsolyában vidék bajnoka, Peuser Márta 200 m gyorskorcsolyában bajnoki II. helyezett, Szalay Andrea kislabdahajításban II., három­tusa egyéniben III. helyezett; 1976-ban a kézilabdacsapat az országos űttörő-olimpián III. helyezett, tagjai: Németh Csaba, Mórocz Lajos, Kohánszky Zoltán, Bakos Tamás, Ki­rály Imre, Kiss Sándor, Molnár László, Fraknói Péter; 1977-ben Szalay Andrea magas­ugrásban III. helyezett, 1978-ban Szabó Ildikó távolugrásban és kislabdahajításban III., egyéni összetettben II. helyezett; 1980-ban a leány ötpróbacsapat IV. helyezett, tagjai: Szabó Ildikó, Gombos Zsu­zsa, Torna Blanka, Salamon Ágnes, Szabó Erika, Páli Andrea; 1982-ben a kézilabdacsa­pat az országos úttörő-olimpián V. helyezett, 1983-ban VI. helyezett; 1984-ben Erdélyi Krisztián tájfutásban I. helyezés, 1987-ben sakkban Bodnár Zoltán országos bajnok, Lit­key Árpád műlesiklásban országos bajnok; 1988-ban sakkban Bodnár Attila országos bajnok; 1989-ben Balogh Balázs lövészetben országos bajnokság I. helyezés; 1993-ban Peuser Balázs tájfutásban I. helyezés; 1996-ban a 3x1000 méteres fiú váltó I. helyezett, tagjai: Peuser Balázs, Ligeti Norbert, Soós Zoltán. Ötpróbacsapat or­szágos III. helyezés, tagjai: Soós Levente, Soós Zoltán, Kűronya Bence, Peuser Balázs, Horváth Árpád, Kósa Gergely; Csonka László ökölvívásban korosztályos országos baj­nok, Kolompár Attila ökölvívásban országos bajnok, Erdélyi Krisztián 200 méteres sík­futásban országos II. helyezett. Külön fejezetet is megérdemelnének a radnótis diákok vitorlás eredményei. Vannak aranyjelvényes, az országos rangsorban első helyezettek, válogatott kerettagok, Európa-bajnokságon, világbajnokságon résztvevők és helyezettek. Az egyes hajóosztá­lyokban szerzett magyar bajnokságok száma sem kevés. Általában az iskolákból 15-20

Next

/
Oldalképek
Tartalom