Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

XII. A nemzeti sport élvonalában

Füreden is egyre többet foglalkoztak az utónpótlás nevelésével. A szakosztályvezetőknek nagyon jó kapcsolata alakult ki az iskolákkal. 1972-től Soóky Árpád, majd 1980-tól Róka Gábor töltötte be ezt a tisztséget Perkovits Géza segíségével. Ettől az időszaktól Bodnár Zoltán edzette a csapatot, aki 1991-ben bekövetkezett haláláig lelkesen és nagy odaadással foglalkozott a fiatalokkal is. Neves játékosok: Bognár András, Strenner Károly (a csapat legrégebbi tagja 1948 óta), Schmidt Tibor, Vereczky Géza és Bodnár Zoltán, a fiatal mester, aki korán itthagyta a sakkozók közösségét, de fiai: Bodnár Attila és Zoltán a füredi sakkcsapat erősségei. Külön meg kell emlékezni Barcza Istvánról, aki sokáig a csapat kapitánya volt. A határokon túl is megismerték a csapatot a testvérvárosi kapcsolatokon keresztül (Castricum és Germering). Egy küldöttséggel utazott ki dr. Dibusz, Róka Gábor és a két Bodnár fivér, akik megmérkőztek a holland testvérváros csapatával. Később ugyanezt tették Germeringben is. E kapcsolat a mai napig élő, a mérkőzések állása döntetlen. 1982-ben dr. Dibusz és dr. Perkovits elgondolása alapján füredi üzemi, iskolai és vállalati bajnokságot szerveztek, amely a mai napig létezik Füredi Március-kupa néven. Utánpótlás után kutattak, majd az Eötvös iskolában Láng Gáspár igazgató segítségével rendszeressé tették a sakk oktatását. Hét éve, hogy ez az oktatási rendszer beindult, s már biztató jelei vannak. Nincs gond a fiatalok korosztályos versenveivel. Egészen biztos, hogy ez a módszer a füredi sakk fellendüléséhez vezet.

13 Tájfutás A sportág az 1960-as évek elején kezdett hódítani Magyarországon. 1962-ben a profi versenyzők számára megalakult a Tájfutók Országos Szövetsége. Ennek hatására szerte az országban - 15 helyen - alakultak megyei, városi szövetségek, így Balatonfüreden is. Igaz, előtte Füreden a Vörös Meteornak és a Petőfi SC-nek már voltak természetjáró versenyzői, de a fiatalok a gyorsabb és inkább versenyszerű tájfutást kedvelték, így azonnal átiratkoztak a Balatonfüredi Hajógyár sportklubjában működő Tájfutó Szövetséghez, melyet Püsök József és Nagy Jenő szervezett. (Dr. Nagy Jenő ma veszprémi lakos, de sportszeretete rendszeresen elhozza Balatonfüredre.) Püsök József mindig füredi fiatalokkal foglalkozott. 1959-ig több versenyt és bemutatót rendezett a sportág megismertetésére. Most is büszkén mondja, hogy az elmúlt 35 év alatt több mint nyolcszázán maradtak meg a tájfutás mellett. Erdélyi Krisztián, Pozsgai László, Kerekes Andrea, Peuser Lóránt, Peuser Balázs korosztályos országos bajnokok, majd válogatott kerettagok voltak, ifj. Erdélyi Kálmán a sérüléséig kerettagjelölt volt. 1997-ben a szaporodó anyagi gondok jelentették az első igazi akadályt a szakosztálynak. Miután alapjában a tájfutás egy „olcsó" sport a vitorlázáshoz és labdarúgáshoz viszonyítva, a szakosztály vezetősége bízik abban, hogy a működés anyagi feltételeit képesek megteremteni. Példamutatásban nincs hiány, mert a vezetők még mindig sportolnak a saját korcsoportjukban, és az országos ranglista előkelő helveit foglalják el. A tájfutók közösséggé formálását segíti a minden évben megrendezett, nagy sikerű tájfutó bál.

14 Tenisz Balatonfüreden a Kis-erdőben található hazánk egyik legrégibb teniszpályája, ahol 1894-ben az első magyar bajnokságot rendezték. Ennek a pályának a felújítására és