Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

XII. A nemzeti sport élvonalában

Hornyák, Répási, Csík, Szálai II. (Pap), Rózsa, Horváth A., Szálai I., Laurentzy (Simon), Major, Horváth L. (Kelemen) összetételű együttes vívta ki az NB Il-es jogot Balatonfüred történetében először. Az edző Steierlein István volt. A sikeres szereplésért a BSC labdarúgó-szakosztálya Pro Urbe-díjat kapott. Az ünnepségeket követően megkezdődött a sporttelep korszerűsítése és a csapat megerősítése. Az 1995/96. évi NB Il-es bajnokságban újoncként csak a bennmaradás kiharcolása lehetett a cél, amit a csapat a 10. helyezés megszerzésével teljesített. Ehhez - a vállalkozók mellett - önkormányzati segítség is kellett, s a városi összefogás minden idők legsikeresebb füredi foci-évét hozta. A mérkőzéseken nem volt ritka a 2000-2500-as nézőszám. A nemrég még NB l-es Veszprém kétszeri legyőzésével (1:0 és 6:3) a BSC 1996-ban „Veszprém megye legjobb focicsapata" címmel büszkélkedhetett. Az 1996/97-es bajnokság rajtja előtt kivált a vezetésből Győrffy József, s a szakosztály vezetését átszervezték. Elmúlt az NB II varázsa, a támogatás is kevesebb lett, a város kasszájából is kevesebb jutott a focira. A szerényebb anyagi lehetőségek és a növekvő kiadások következtében a BSC első csapata meggyengült és állandóan az utolsó helyen tanyázott. Végül a Tatabányát megelőzve, a 15. helyen zárta a bajnoki évet. Ennek ellenére - a Nemzeti Bajnokság átszervezésének köszönhetően - az NB Il-ben maradhatott volna, de anyagiak hiányában a vezetőség az NB III-ba nevezte a csapatot. A gárda jelenleg az NB III Dráva-csoportjának középmezőnyében tanyázik. 1999-től Karácsony Tamás a szakosztályvezető.

9 Lövész, Technikai és Szabadidő Sportegyesület A Magyar Honvédelmi Szövetség ténykedése határozta meg városunkban a lövész-, rádiós-, modellező- és könnyűbúvársportot. Az 1960-as évek közepétől alakultak a különböző klubok. A hajógyárból indult ki a szerveződés, elsőként a Tartalékos Klub jött létre a tartalékos tisztek és tiszthelyettesek részvételével, Sárovits József irányításával. 1967-ben megalakult a Községi Lövészklub Tamás Károly vezetésével, majd később a Hajógyári Lövészklub, 1970-ben a Víziklub, ami a jelenlegi Búvárklub elődje volt. Ezeket a klubokat először Borbély Aladár, majd Kelemen Géza társadalmi MHSZtitkár fogta össze a veszprémi járási vezetőség irányításával. 1977-ben alakult meg az önálló városi vezetőség Kiss Ferenc főállású városi titkár irányításával. A VGV-Lövészklub 1979-ben jött létre, s rövid időn belül városunk és a megye egyik legeredményesebb klubjává fejlődött Zolván András klubelnök és Benyó Mihály klubtitkár irányításával. Ez a klub a jelenleg működő Lövész, Technikai és Szabadidő SE jogelődje is. 1990-ben az MHSZ megszűnése után megalakult a Lövész, Technikai és Szabadidő SE, amely a klubok jogutódjaként összefogja városunkban a lövész- és technikai sportokat. Jelenleg lövész- és modellező-szakosztályt üzemeltet.

10 Ökölvívás A hetvenes évek elején Küronya Jenő hívó szavára jelentek meg a fiatalok a Radnóti iskola tornatermében egy kis bokszra. A kezdeti sikerek után ez a kis csapat feloszlott, de az ökölvívás gondolata tovább élt a fiatalokban. Amikor 1976. április 15-én megalakult a sportiskola, lett bázisa is az utánpótlásnak. A rendszeres edzésekkel tarkított ökölvívás 1982-ben kezdődött el. A versenyzők életkori sajátosságuknak megfelelően vettek részt a küzdelmekben. A fiatalabbak az út-