Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

XII. A nemzeti sport élvonalában

Évekkel később vis/ont már nagyon jól ment. Az akkor már edzett, kisportolt Wesselényi 1835. augusztus 14-én Veszprémből utazott Balatonfüredre. Mint elmondta: „A nagy melegben a sok por után felséges érzés volt a Balaton vizében úszkálni." Azon a nyáron Wesselényi sokat úszott a Balatonban, főleg Füreden, Tihanyban és Kenésén. A következő nyáron, 1836-ban Deák Ferenc társaságában visszatért Balatonfüredre. Ezen a nyáron a nagy társasági életet élő, életvidám, kiváló sportoló Miklós báró Tihany felől érkezve átúszta az öblöt. Mint a korabeli tudósító leírta: „Mikor Wesselényi a part felé közeledett, a férfiak a partra sereglettek, akiknek lelkes éljenzéseik közt sietve felöltözött, s azonnal vélük a hölgyek kényes körét kereste fel. Ami legjellemzőbb, több órai udvarias társalgás alatt a lankadtság és megviseltség legkisebb jelét nem adta." Ezt a teljesítményt 1855 nyarán Csáky gróf is megismételte. 1871-ben IklódySzabó Imre, Veszprém megye alügyésze Tihanyból Füredre átúszta az öblöt. A mintegy négy kilométeres távot három óra alatt tette meg.

31 Az első, aki bizonyíthatóan átúszta a Balatont, Szekrényessy Kálmán volt. A kiváló úszó 1880 nyarát Balatonfüreden töltötte. Itt edzett és készült az átúszásra. Azon a nyáron már kétszer próbálkozott, de a nagy hullámok és az erős szél rendre megálljt parancsoltak. Azután elérkezett augusztus 29-e, a harmadik kísérlet napja. Szekrényessy Siófokról indult. Az idő jó volt, a víz 17-18 C°. Mivel sokan nem hittek a kísérlet sikerében, nagy tétekben mentek a fogadások. Több csónak kísérte Siófokról. Egy nagy ladikban, melyet öt markos evezős hajtott, ültek az ellenőrök. Délután három óra tájban érkeztek az úszó elé Füred felől az első ladikok, vitorlás csónakok. Andley Gossling, az angol főkonzul is Szekrényessy elé vitorlázott. Az úszó meglehetősen erős hullámzás közepette érkezett meg Balatonfüredre. A parton is sokan várták és éljenezték. Az utat 6 óra 45 perc alatt tette meg. Szekrényessy még háromszor úszta át a Balatont. 1885-ben úszta a legjobb idejét, 5 óra 47 perc alatt teljesítette a kb. 13 kilométeres távot. Megtette még az utat 1887ben és 1895-ben is. Az első hivatalos Balaton-átúszó versenyt a Stefánia Yacht Egylet írta ki 1886. július 7-re. Ketten indultak a versenyben: Schwanda Gusztáv és álnéven Webb László, a Stefánia Yacht Egylet egy tagja. Webb feladta a versenyt, és Schwanda egyedül folytatta. Úszás közben megéhezett, ezért az őt kísérő zsűrivel kellemesen elfogyasztotta a villásreggelijét. A versenynek mégsem háborgó gyomra, hanem a háborgó Balaton vetett véget. Schwanda kilátástalannak ítélte a Tihany mögül lecsapó szélroham elleni küzdelmet, ő is feladta. 1896-ig igazi nagy Balaton-átúszó összecsapásról nincs tudomásunk. Ekkor az egyre jobban kibontakozó balatoni úszóversenyek keretében a Magyar Úszó Egyesület felvette programjába a Balaton-átúszást a Balatonfüred és Siófok közötti távon. A győztesnek aranyérem és jutalom volt kitűzve. Ketten vállalkoztak a feladatra. Gráfl (Balatoni) Károly, a MÚE tagja és Ejury Lajos, a Keszthelyi Csónakázó Egylet sportolója. Gráfl Károly győzött 6 óra 54 perces idővel. Közel másfél órával úszott jobbat a keszthelyi távúszónál. 1897-ben a korábbi második, Ejury Lajos nyerte a versenyt. Ejury Keszthely város szülöttje, a Gazdasági Akadémia hallgatója, majd tanára lett. A keszthelyi sportoló ebben az évben rendkívül erős tréningeket végzett. Naponta úszta le a Keszthely-Szent Mihály-hegy-Keszthely vagy a Keszthely-Balatonberény-Keszthely közötti távokat. A versenyen hatalmas vihar tombolt, az óriási hullámokkal csak Ejury tudott megbirkózni. Bár többször is feladásra szólították fel, ő folytatta a versenyt, s a négy induló közül egyedül teljesítette a távot. Kimerülten, de boldogan érkezett meg a Sió-torkolatban levő célba. A századvég Balaton-átúszó versenyei a kővetkező években Gráfl Károly