Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

XII. A nemzeti sport élvonalában

tó, a Balaton, s legokosabban tennék, ha Balatonfüredre utaznának, ahol „ugyan már vége van a szezonnak, de azért találnak ott egy kis életet, s gyönyörködhetnek oly kedves vidékben, melynél szebbet széles Magyarországon nem lehet találni". A főkonzul megfogadta a tanácsot, s családjával együtt lerándult Balatonfüredre. Az időjárás nem kedvezett nekik. Esős, borongós, ködös őszi napok jártak, az angolok mégis el voltak ragadtatva a Balatontól. Hazájukra emlékeztette őket. Pár nap múlva gyönyörű őszi idő köszöntött a vidékre. Ha eddig szépnek látták a tavat az idegenek, most csodálatosnak. A szülők sétáltak, a gyerekek játszottak, nem bírtak betelni a Balaton ezernyi szépségével. így töltöttek el néhány hetet. Amikor értesültek budapesti lakásuk elkészültéről, szomorúan fogadták a hírt. A gverekek nem akartak visszamenni Budapestre, s csak azzal az ígérettel lehetett kiengesztelni őket, hogy a következő tavasszal visszajöhetnek a Balaton mellé. Csakhogy a tó Budapesten is kísértette őket. Még egy hét sem telt el, a főkonzul levelet írt Balatonfüredre a fürdőigazgatónak, hogy szeretne egy villát bérelni kora tavasztól késő őszig. Az alku létrejött, a főkonzul kibérelte az Ecsy-nyaralót. Ezzel egy időben írt Londonba is, hogy készítsenek egy szép vitorlás hajót, s Gibraltáron, Trieszten át küldjék el számára Siófokra. Ugyanekkor levelet küldött egy londoni hajóépítő ismerősének, Richard Youngnak is. Csak annyit írt, hogy van itt egy nagyon elhagyatott tó, amelyen néhány halászcsónakon kívül nem lehet hajót látni. Young elolvasta a levelet, azután zsebre gyűrte, bepakolt, s családjának csak ennyit mondott: „Balatonfüredről majd többet." Egyik munkása, Harry társaságában útnak indult Magyarországra. Először Budapestre utaztak, ahonnan Gossling ajánlólevelet küldött Ecsy fürdőigazgatónak. Kérte, hogy jelöljön ki az angolok számára helyet a hajóépítéshez. Feltételezhetjük, hogy a főkonzult nemcsak a Balaton szépsége ragadta meg, nemcsak egy sportot akart meghonosítani, hanem jó üzletet is látott a vitorlázás elterjesztésében. Egy egész hajózási társaságot akart létrehozni, s már az elkövetkező nyárra 20 jacht elkészítését irányozta elő. Tervbe vette, hogy 20-25 angol családot - feltehetően újabb vállalkozókat - nyer meg Balaton-parti nyaralásra, illetve munkavállalásra. A terv megvalósításának első lépéseként hívta meg Youngot és irányította Balatonfüredre. Forrásainkban nincsenek adatok a főkonzul és Young közötti üzleti megállapodás tartalmáról. Az angol vállalkozó 1879. október végén megérkezett Balatonfüredre. Órákig állt a parton, nézte a szép, de élettelen vizet.

3 A tó élettel való megtöltése járhatott a hajóépítő fejében, de talán az is, hogy itt könnyebb lesz. érvényesülni, mint otthon, az örökös konkurenciaharcban. Gossling kérésére Ecsy fürdőigazgató a tihanyi apátság füredi birtokából kért helyet Young műhelye számára. Simon Zsigmond tihanyi apát - sportszerető ember - a rendi birtokból bérbe adta Youngnak azt a területet, amely a kikötő bejáratánál feküdt. Ott, ahol most a Tagore sétány kezdődik. Megérkezése után Young nem tétlenkedett sokáig. Néhány nap múlva bejárta az uradalmi erdőket, hogy idejében jó száraz fát kaphasson. Azután berándult Veszprémbe, szétnézett az ácsok, a kereskedők és a vasárusok között. Itt hamar elterjedt a híre, hogy egy angol vállalkozó érkezett, zsebében sok pénzzel. Izgalommal várták a kereskedők, kit tisztel meg az angol vásárlásaival. Mivel a városban senki sem beszélt angolul, a nyelvi nehézségek gondot okoztak Youngnak a vásárlásban és az alkudozásban. Tartott attól - nem is alaptalanul -, hogy becsapják. Első, veszprémi fából készített hajója később szétesett, s a 7 mázsa vásárolt ólom Balatonfüreden már csak 4 mázsát nyomott. Az apró kudarcok nem szegték kedvét, segédjével együtt megépítette a „hajógyárat". Chol-