Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

XI. Balatonfüred irodalmi életének nagy korszakai (Ács Anna)

Kisfaludy a füredi társaság központi alakja, „lelke" lett néhány esztendő alatt. Egyrészt országos ismertsége, népszerűsége okán, amelyet főleg hazafias regeköltészete hozott meg számára, másrészt a Zala vármegyében vállalt közszereplése miatt. S akarata ellenére Kazinczy is hozzájárult ahhoz, hogy irodalmi csoportosulás jött létre Füreden Kisfaludy Sándor körül. Kemény bírálata nem emelt gátat Kisfaludy növekvő hírnevének. Nem tudta megakadályozni költői mintaképpé válását sem. Hiába remélte, Kisfaludy nem tért vissza az ő táborába, szakítás történt köztük az 1810-es évek elején. Kisfaludy vezére lett annak a csoportnak - az ortológusoknak -, akik kizárólag nemzeti szempontból ítélték meg a nyelvújítást, kizárták az idegen irodalmakból való átvételt. A költő ugyan személyesen alig vett részt az elvi harcokban, de megengedte, hogy az ortológusok felhasználják a nevét küzdelmükben és érzelmileg azonosult velük. Szerepe kétségtelen a nyelvújítást gúnyoló pamflet, a Mondolat létrejöttében. A mű megjelenése a két tábor teljes polarizálódását eredményezte, a féktelen ellenségeskedés kezdetét jelentette. A keszthelyi Helikon Kör megszervezése, Kisfaludy tekintélvét tovább emelő működése is nyilvánvalóan Kazinczy-ellenes tendenciájú. Annak ellenére, hogy 1819-ben meghívták az ünnepségre és fát ültettek tiszteletére. Felmerül a kérdés, vajon miért nem Füreden alakult a magyar "írók társadalmi megbecsülését hangsúlyozó kör, miért nem tarthatunk számon hasonló füredi irodalmi ünnepeket? A válasz, bár korántsem egyszerű, talán röviden így fogalmazható meg: mert Fürednek nem volt Festetics Györgye, kultúrapártoló főura sem akkor, sem máskor. Festetics György halálával vége szakadt a helikoni ünnepségeknek is, Kisfaludy hírneve mégsem áldozott le s erősödött Füredhez való kötődése. Az újonnan indult, öccse által szerkesztett Auróra 1821-től négy éven át közölte olvasót csalogató regéit. A nemzeti ellenállás sodrában regéi rendkívül népszerűek, bár drámái fogadtatása olykor fagyos. Az Aurórából való kiválása után Kisfaludy ismét szembekerült a reformer csoporttal, ám ez nem ártott irodalmi hírnevének. Kisfaludy vezetésével az Aurórával szemben álló, jobbára idősebb irodalmárokból álló társaság évente összegyűlt Füreden. Kik voltak, pontosabban kik lehettek e laza közösség tagjai? Pontos adataink nincsenek erre vonatkozóan, csupán feltevésekbe bocsátkozhatunk: Pázmándi Horváth Endre lelkész, költő, Péteri Takács József ügyvéd, költő s irodalomszervező, Kisfaludy Kesergő- cs Boldog Szerelem című műveinek kiadója, Döbrentei Gábor költő, szerkesztő bizonyosan Kisfaludy köréhez tartoztak. Sajnos, arról sem maradtak fenn dokumentumok, milyen rendszerességgel, mennyi időre utaztak el Füredre, kik csatlakoztak hozzájuk, mely témákat vitattak meg a nemzeti irodalom állapotát, sorsát érintően. Amint az ifjú romantikus tábor egyre inkább meghódította a korabeli olvasóközönséget, Kisfaludy Sándor egyre inkább az országos irodalmi élet perifériájára került. Füreden viszont nimbusza maradt az Eötvös Károly által jellemzett „jó hazafiak állandó társaságában", akik rendszerint július első napjaitól gyülekeztek a fürdőhelyen. Kisfaludy, költői ereje csappantával új s ugyancsak nemes célra fordította energiáit. A füredi Magyar Nemzeti Játékszín megteremtése a költő történetileg jelentős érdeme. A színjátszást a hazai nyelv őrző palládiumának tekintő Kisfaludy azért jelölte Füredet az első állandó dunántúli színház színhelyéül, mert nyarait a fürdőhelyen töltötte és jól ismerte annak élénk társas életét. Az 1825 óta politikai gyülekezőhelynek számító, a reformkor kiválóságait magához vonzó Füred országos mintául is szolgált az. itt megforduló külföldiek számára. Az sem lehetett véletlen, hogy a színházi telekadományozás ügyében írótársához, a bencés Guzmics Izidorhoz fordult, közbenjárását kérve a főapátnál. Az építésre adakozók névsorában irodalmárokra bukkanhatunk és felleljük a helikoni gróf fiát, Festetics Lászlót is. Közismert Kisfaludy színházavatóra írt prológusa