Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

X. Egyházak és intézményeik

utókorra maradt egy bábanaplója és a kisgyermekek betűrendes nyilvántartását tartal­mazó könyve is. Sajnos, az 1920-as évek második felére és az 1930-as évek elejére vonatkozóan nem rendelkezünk a megkeresztelkedett adventisták névsorával Balatonfüredről. 1932­ben a magvarországi adventi mozgalom jeles egyénisége költözött Csopakra. Veszprémi Ida Erdélyből származott el, 1902. október l-jén keresztelkedett meg Nagyváradon. Egy ideig J. F. Huenergardt munkatársa volt szülőföldjén 16 , majd Budapestre, később Kapos­várra telepedett át Bibliamunkásként már korábban segítette a füredi és a nemesvámosi gyülekezet működését. Elvált asszony volt, férje - Lázár Sándor - valószínűleg Erdély­ben maradt. Veszprémi Ida Csopakon, a vasút alatti részen kisebb villát építtetett. Gyer­meke nem lévén, Csopakon rövid időre magához vette egyik fiatal lányrokonát. Szolgá­latát letelepedése után segédlelkészként végezte Balatonfüreden és környékén. Erősen ragaszkodott az adventi igazsághoz, minden lehető alkalommal bizonyságot tett hitéről - emlékeznek vissza rá. A bölcs, erélyes fellépésű asszony különös gondot fordított a gyülekezetben a gyermekek nevelésére. Ügyelt viselkedésükre, öltözködésükre. Rövid hajat nem engedélyezett, a lányok fonták, az asszonyok pedig kontyba tekerték a haju­kat. A nőket eltiltotta a kivágott és ujjatlan ruha viselésétől. A lányoknál a szoknya hosszát centiméterrel lemérte. Ha rövidnek találta, szólt érte. A fiatalokkal hosszasan el­beszélgetett az illemszabályokról. Útmutatásait elfogadták a gyülekezetben, szigorúsá­gával célt ért. A példamutatásban maga járt élen életvitelével, öltözködésével. Szép hangja volt, gyakran énekelt együtt a gyülekezeti tagokkal. Csopakra költözésétől átjár­tak hozzá a nemesvámosiak, akiket énekelni tanított. Veszprémi Ida vezette a nemesvá­mosi adventista gyülekezet énekkarát mindaddig, míg azt át nem vette Herczeg Mária székesfehérvári bibliamunkás, majd a helyi gyülekezet tagja, Nagy Klára. Csekő Józsefnét, aki kezdetben egyedül volt adventista Balatonszőlősön, szin­tén egvre nagyobb tisztelet övezte falujában. A „nagy reformátusok" ugyan bolondnak tartották, de ő nem törődött ezzel. Hat hold földet művelt családjával, férje fuvarozás­sal egészítette ki jövedelmüket. Hét gyermekük született. Nem erőltette őket az adven­tista hitre, belátásukra bízta. A hosszú téli estéken a Pátriárkák és próféták című könyv­ből olvasott fel családjának. Alkalmanként a férje vette át tőle a felolvasást. Mindig megbeszélték az olvasottakat, Csekőné rendszerint véleményt mondott róla. Lányaik a református templomot látogatták, néha jártak át édesanyjukkal a gyülekezetbe Füredre illetve Arácsra, a Csík testvérekhez. Csekőné megkeresztelkedése után többé nem fo­gyasztott disznóhúst. Mivel férjének sem volt „ínyére" a disznóhús, nem tartottak ser­tést. Baromfit neveltek, sok libát hizlaltak. Csekőné libatömési tudását elismerték a fa­luban, sokan hozzá fordultak segítségért. Egyszerre 4-5 libát vágott le, libazsírral főzött, olajhoz ritkán jutott. A szebb libamájat Füreden eladta, a pénzen sovány, töméssel fel­hizlalandó libát vett. A maradék májat zsírral „letörte". Gyermekei szerették ezt a cse­megét, vendégei is dicsérték. Ügyesen varrt családjának, a falubeliek sokszor vele sza­batták ki a ruhákat. Megértő léleknek tartották, lelki vigaszért is fordultak hozzá. A szombat megünneplésére külön készült. Pénteken naplementére elkészült a főzéssel. A szombatra szánt ételt nyáron a hűvös pincében tárolta vagy a kűtba engedte le hűteni. Kitakarította a házat, felsöpörte az udvart és az utcát, megmosakodott és előkészítette szombatra az ünneplő ruháit. Napszálltakor imával fogadta a szombatot. Imáját férje is meghallgatta. Szombaton nyolc órakor indult Füredre, gyalog tette meg a hét kilomé­tert oda-vissza. Ebédet vitt magával, de gyakran a Csík testvérek ebédeltették meg la­kásukon. 1934-ben a nemesvámosi származású Egyed Lőrinc a balatonfüredi adventis­ta gvülekezet tagja lett. Mint említik, szívében hozta szülőfalujából a hitét. Édesanyja

Next

/
Oldalképek
Tartalom