Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
X. Egyházak és intézményeik
utókorra maradt egy bábanaplója és a kisgyermekek betűrendes nyilvántartását tartalmazó könyve is. Sajnos, az 1920-as évek második felére és az 1930-as évek elejére vonatkozóan nem rendelkezünk a megkeresztelkedett adventisták névsorával Balatonfüredről. 1932ben a magvarországi adventi mozgalom jeles egyénisége költözött Csopakra. Veszprémi Ida Erdélyből származott el, 1902. október l-jén keresztelkedett meg Nagyváradon. Egy ideig J. F. Huenergardt munkatársa volt szülőföldjén 16 , majd Budapestre, később Kaposvárra telepedett át Bibliamunkásként már korábban segítette a füredi és a nemesvámosi gyülekezet működését. Elvált asszony volt, férje - Lázár Sándor - valószínűleg Erdélyben maradt. Veszprémi Ida Csopakon, a vasút alatti részen kisebb villát építtetett. Gyermeke nem lévén, Csopakon rövid időre magához vette egyik fiatal lányrokonát. Szolgálatát letelepedése után segédlelkészként végezte Balatonfüreden és környékén. Erősen ragaszkodott az adventi igazsághoz, minden lehető alkalommal bizonyságot tett hitéről - emlékeznek vissza rá. A bölcs, erélyes fellépésű asszony különös gondot fordított a gyülekezetben a gyermekek nevelésére. Ügyelt viselkedésükre, öltözködésükre. Rövid hajat nem engedélyezett, a lányok fonták, az asszonyok pedig kontyba tekerték a hajukat. A nőket eltiltotta a kivágott és ujjatlan ruha viselésétől. A lányoknál a szoknya hosszát centiméterrel lemérte. Ha rövidnek találta, szólt érte. A fiatalokkal hosszasan elbeszélgetett az illemszabályokról. Útmutatásait elfogadták a gyülekezetben, szigorúságával célt ért. A példamutatásban maga járt élen életvitelével, öltözködésével. Szép hangja volt, gyakran énekelt együtt a gyülekezeti tagokkal. Csopakra költözésétől átjártak hozzá a nemesvámosiak, akiket énekelni tanított. Veszprémi Ida vezette a nemesvámosi adventista gyülekezet énekkarát mindaddig, míg azt át nem vette Herczeg Mária székesfehérvári bibliamunkás, majd a helyi gyülekezet tagja, Nagy Klára. Csekő Józsefnét, aki kezdetben egyedül volt adventista Balatonszőlősön, szintén egvre nagyobb tisztelet övezte falujában. A „nagy reformátusok" ugyan bolondnak tartották, de ő nem törődött ezzel. Hat hold földet művelt családjával, férje fuvarozással egészítette ki jövedelmüket. Hét gyermekük született. Nem erőltette őket az adventista hitre, belátásukra bízta. A hosszú téli estéken a Pátriárkák és próféták című könyvből olvasott fel családjának. Alkalmanként a férje vette át tőle a felolvasást. Mindig megbeszélték az olvasottakat, Csekőné rendszerint véleményt mondott róla. Lányaik a református templomot látogatták, néha jártak át édesanyjukkal a gyülekezetbe Füredre illetve Arácsra, a Csík testvérekhez. Csekőné megkeresztelkedése után többé nem fogyasztott disznóhúst. Mivel férjének sem volt „ínyére" a disznóhús, nem tartottak sertést. Baromfit neveltek, sok libát hizlaltak. Csekőné libatömési tudását elismerték a faluban, sokan hozzá fordultak segítségért. Egyszerre 4-5 libát vágott le, libazsírral főzött, olajhoz ritkán jutott. A szebb libamájat Füreden eladta, a pénzen sovány, töméssel felhizlalandó libát vett. A maradék májat zsírral „letörte". Gyermekei szerették ezt a csemegét, vendégei is dicsérték. Ügyesen varrt családjának, a falubeliek sokszor vele szabatták ki a ruhákat. Megértő léleknek tartották, lelki vigaszért is fordultak hozzá. A szombat megünneplésére külön készült. Pénteken naplementére elkészült a főzéssel. A szombatra szánt ételt nyáron a hűvös pincében tárolta vagy a kűtba engedte le hűteni. Kitakarította a házat, felsöpörte az udvart és az utcát, megmosakodott és előkészítette szombatra az ünneplő ruháit. Napszálltakor imával fogadta a szombatot. Imáját férje is meghallgatta. Szombaton nyolc órakor indult Füredre, gyalog tette meg a hét kilométert oda-vissza. Ebédet vitt magával, de gyakran a Csík testvérek ebédeltették meg lakásukon. 1934-ben a nemesvámosi származású Egyed Lőrinc a balatonfüredi adventista gvülekezet tagja lett. Mint említik, szívében hozta szülőfalujából a hitét. Édesanyja
