Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
X. Egyházak és intézményeik
szombatonként nem tartott vele. De haragot nem tartott, mindig megbocsátott a hitében erős, a munkából különben nagy részt vállaló feleségének. A kis csoporthoz, ha csak tehette, csatlakozott Budapestről Csík Ilona. Testvérével együtt missziós utakat tettek a Füredhez közeli településeken. Csopaki présházában keresték fel a nemesvámosi módos gazdát, Nagy Sándort még 1919-ben, aki vendégként fogadta őket és gyermekei számára vallásos témájú könyveket vásárolt tőlük. Beszélgetésük végén a Csík testvéreket meghívta falujába. A jobbára reformátusok lakta helységbe kiüldözéstől, veréstől való félelmüket leküzdve jutottak el. Nemesvámosi útjaik aztán ismétlődtek, mert sok könyvet adtak el és érdeklődőkre leltek a bibliaolvasó református családokban. Könyvevangélista és missziós munkájuk éppen Nemesvámoson bizonyult a legsikeresebbnek. 7 A balatonfüredi adventista csoportot 1921-től tartják számon a hetedik napot ünneplő adventista egyházban önálló gyülekezetként, mint Zala megye első adventista gyülekezetét. A gyülekezet működésének első korszaka a II. világháború végéig A három alapító tag hitéletét és missziós munkáját megkönnyítette, hogy Csík Juliannát Arácson megválasztották községi szülésznőnek. 1921. július 4-én költözött a fővárosból a faluba. Szolgálati házat kapott, amelynek berendezését Huenergardt ajándékozta a fiatal nőnek. A lelkész 21 éves magyarországi szolgálat után visszaköltözött hazájába 8 s bútorait Csík Juliannára hagyta. Egyik asztala ma a balatonfüredi adventista gyülekezet úrvacsorai asztalaként szolgál. Az állami bábaképzőt végzett Julianna, akit Juliskának szólítottak a faluban, hamarosan közmegbecsülést és szeretetet vívott ki magának. Munkája alapján mindenki szerette s tisztelte. Személyes példamutatásának köszönhetően erősödhetett meg a kis gyülekezet missziós tevékenysége. Erről fennmaradtak az iratok, így adatok állnak rendelkezésünkre. 1921-ben 32 missziólátogatást tettek, 22 missziólevelet küldtek ki és 47 bibliaórát tartottak. A következő esztendő első negyedében missziólátogatásaik száma 61-re emelkedett. Ugyanekkor 30 missziólevelet postáztak, 80 traktátumot ajándékoztak el és 283 megtartott bibliaóráról tettek jelentést. 9 E számok mögött hihetetlen teljesítmény rejtőzik, tanúságot téve hitük erejéről. A második negyedévben Köblös Erzsébet bibliamunkásnő látogatta meg a gyülekezetet és támogatta munkájukat. Az ő, valamint Lázár Sándorné bibliamunkásnő tanítása után kérte a keresztség felvételét a nemesvámosi Völgyi Lajosné. Völgyiné szül. Kajdi Eszter vallását aktívan gyakorló református családban nőtt fel. Nagyanyja bibliaolvasó asszonyként volt közismert a faluban. Unokájával gyakran beszélgetett a bibliai tanításokról. Az I. világháború éveiben különösen a Jelenések Könyvének próféciái gyakoroltak nagy hatást rájuk. A végítélet bekövetkeztét, Krisztus második, valóságos eljövetelét várták. Völgyiné férje a frontra került, imái érte is szóltak. Nagyanyjától hallott először a „szombat igazságáról", amit maga ismert fel a biblia olvasása által. Az idős asszony a háború idején református hittestvérei között hirdette, hogy a „Szentírásban csak a szombatot találjuk, mint Isten nyugalomnapját". Amikor Völgyinét 1919-ben felkeresték a Csík testvérek, nem csupán vallásos témájú könyveket vett tőlük, hanem befogadta az általuk terjesztett, számára már nem új vallási eszméket is. A családi emlékezet szerint azért szoptatta két évig az 1919 novemberében született kisfiát, hogy közben olvashassa a frissen vásárolt adventista kiadványokat.
