Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

X. Egyházak és intézményeik

velet. Végül Ranolder János, az új püspök visszaküldte az alapítólevelet. Ez a gyarlóság és az 1848-as események is közrejátszottak abban, hogy Balatonfürednek hosszabb időre, 1869-ig ismét nem volt katolikus lelkésze. A tihanyi apátság csak a nyári idényre küldött egv-egy lelkészt, évközben pedig csak ritkán. Az önállósulást nehezítette a/ is, hogy az 1869-ben Füredre került lelkész beteg volt. Ezért ismét a távolabbi Paloznaktól várhattak s kaphattak lelki gondozást. A paloznaki plébános szerint 1848-ban a telepen már SS a katolikus lélekszám, a faluban pedig 200. A 26 tanulóból hat a telepi. Több vegyes házasság is volt, sőt növekedett a számuk. A/ 1846. évi egyházlátogatás idején az arácsi templomról a/ uraság, gr. Esterházy Károly gondoskodott. Egy harang volt a toronyban, amely 100 fontot nyomott. Egyedül a katolikusok használták. Istentiszteletet csak Nagyboldogasszonv ünnepén, a templom napján tartottak. Hétköznap csak akkor jött misézni a plébános, ha azt a hívek közül valaki külön kérte. Ha a plébános beteghez jött, akkor a hívek küldtek érte kocsit, különben a maga kocsiján jött. A párbér 24 krajcár, az özvegyek 12 krajcárt fi/ettek. A stolabeli járandóság beavatásért, keresztelésért egy, temetésért két váltóforint, esketésért két ezüstforint. A temetőt 1829-ig közösen használták a reformátusokkal, ekkor egv kereszt felállítása után a temetőket sánccal elválasztották. A füredi hívek újabb próbálkozása is meghiúsult jalsovics Aladár bencés füredi tartózkodása alatt, amikor ismét kérték a lelkészség felállítását. Egyetlen biztos bázis volt, a katolikus iskola, amely már kicsinynek bizonyult. Az 1872. április 2-án tartott gyűlésen elhatározták, hogy a kegyuraktól kérik az iskola felújítását és bővítését. Az iskola legkorábbi fennmaradt anyakönyvét Sváb Lajos néptanító ajándékozta az iskolának, és maga vezette azt hosszú tanítóskodása végéig, 1895-ig. Ekkor 8 pályázó közül Szőke Dánielt választották meg, aki mellett 1910-től 1913-ig Kecskés Lajos, 1913-tól Fenyves József tanított. 1893. december 16-án jelentős lépés történt a plébánia megalapításához vezető úton. Keöd József hajóskapitány minden ingó és ingatlan vagyonát a Balatonfüreden felállítandó plébániára hagvta. Nemes tettét végrendeletében így indokolta meg: „Különösen napjainkban üldözött római katolikus hitünk és anyaszentegyházunk iránt hőn érzett fiúi ragaszkodásom és forró szeretetem zálogául szép szülőföldemen, Balatonfüreden a Boldogságos Szent Szűz, Magyarország Védasszonya tiszteletére létesítendő plébánia örökös javára alapítványt óhajtottam tenni." 20 000 koronát kitevő készpénzvagvonát az egyházmegyei alapítványi 2. ábra. Főoltárkép a balatonfüredi Kerek templomban, Kergling Henrietta alkotása (Fotó:Dolinka József)