Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

X. Egyházak és intézményeik

1828-ban a telepi kápolnának volt állandó lelkésze, azonban nem plébánosa, lelkipásztora. Olyannyira, hogy a veszprémi egyházmegyei hatóság 1827-ben arra figyelmeztette Elter Károly telepi lelkészt, hogy rendszeresen prédikáljon. Miután a füredi katolikusok a reformátusok ó templomát sem tudták megszerezni, a figyelmük ismét a telepi kápolna felé fordult, s mivel az 1846. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint csak 24 ember fért el benne, 1837-ben Bresztyenszky apátot arra kérték, hogy nagyobbíttassa meg a kápolnát. O azonban egy új kápolna megépítésére tett ígéretet, amelynek alapkövét 1841. szeptember 21-én tették le. A kápolna a Sipos Bertók Istvántól megszerzett telekre épült, a szűkös anyagiak miatt nagyon lassan. A tihanyi apátnak 1845-ben kölcsönt is kellett felvennie gr. Zichy Róberttól. A kápolna keresztjét 1844. december 4-én tették fel, de csak 1846-ban épült fel teljesen. Tervét Fruhman Antal győri építész készítette. A főoltár képét Kergling Henrietta festette és azt az evangéliumi részt ábrázolja, amikor Jézus Jákob kútjánál beszélgetett a szamáriai asszonnyal. E képet sokáig önálló képnek tartották, azonban az „1997 Religious Art Calendar" illusztrációja alapján az eredeti képet Annibale Caracci olasz művész festette a XVII. században és a bécsi Kunsthistorisches Museumban található. A négy evangélistát Bucher veszprémi festő készítette. A templomot 1846. június 21-én áldotta meg Bresztyenszky Béla apát. A szentbeszédet Vezerle Ignác veszprémi teológiai tanár mondta. Az ünnepélyen részt vett Deák Ferenc is. A kápolna fennállásának 150. évfordulójára éveken át készültek; megújult kívül és belül egyaránt; orgonát kapott a kápolna, amelyet Paulusz Frigyes orgonaépítő készített. Az oltárok restaurálását és aranyozását Csekőné Ruff Ilona pápai aranyozó készítette. A 150 éves évfordulót 1996. június l-jén, szombaton este 6 órakor Szendi József veszprémi érsek szentmiséjével és szentbeszédével ünnepelték meg. Az 1846-os egyházlátogatást gr. Zichy Domonkos veszprémi püspök végezte, ajci alkalmasnak találta volna, hogy a telepen legyen a plébánia és bencés plébánia legyen. Bresztyenszky apát 1847. március 7-én kiállította a plébánia alapítólevelét és azt felterjesztette a veszprémi püspöknek, megállapítva a leendő plébános javadalmát. Kollár Henrik bencés lelkész már plébánosnak is tartotta magát, amikor azonban a javadalmazását kevésnek találta, a tihanyi apát visszavonta a jóváhagyásra küldött alapítóle1. ábra. Az 1846-ban felépült Kerek templom (Fotó: Dolinka fózsef)