Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
X. Egyházak és intézményeik
A toronyóra készítési idejére 1922-ben a legöregebb emberek sem emlékeztek. Az 1870-es években Veszprémben javíttatták. 1921-ben Kőváry balatonfüredi órás javította. Költségét a Polgári Dalegylet fedezte. A református templom keresztelő medencéje özv. Stefanek jánosné szül. Somogyi Julianna adományaiból származik. Az 1883. október 31-i presbiteri jegyzőkönyv szerint a Havranek és Társa cégnél megrendelte a vörös márvány keresztelő medencét. 1884. április 27-én a presbiteri ülésen „T. elnök úr tudomására hozza a presbiteri gyűlésnek, hogy azon szép márvány keresztelő medence és a hozzá tartozó keresztelő ezüst korsó templomunk díszéül immár annak közepén áll. Tekintetes özv. Stefanek Jánosné úrhölgynek köszönhető, kinek múlt évi nagylelkű jótéteménye most is élénken emlékezetünkben van. Egyházunk nemeslelkű jóakarója ez alkalommal mintegy 200 frt értékű emlékkel örökítette meg nevét egyházunkban. Bár maga a szép emlék is sokáig megőrzi kegyes jóltevőnk nevét, és még hívebben az, mit szívünkben állítunk az egyházunkat s így szent vallásunkat szerető úrnőnek, mindazáltal e jegyzőkönyv lapjain is megörökíteni kívánja a presbytérium jóltevőnk felejthetetlen nevét, s midőn iránta érzett örökös hálájának kifejezést ad, arról egyszersmind őt jegyzőkönyvileg tudósítani határozza." Az egyházközség közgyűlésének 1883. március 10-i elhatározása nyomán megindult a gyűjtés a templom orgonájára. Az orgona 2075 forintba került. Az orgonaépítésre 217 egyháztag adakozott. Az adakozók sorát Segesdy Miklós lelkipásztor nyitotta meg, 10 forinttal. A 114. sorszám alatt Jókai Mór adományozott 5 forintot. Az 1884. augusztus 3-i presbiteri ülésen a lelkész bejelentette, hogy Angster űr fogja leszállítani az orgona alkatrészeit. Az orgonát gőzhajón szállították át a Balatonon Füredre. 1884. szeptember 14-én az orgona elkészült, november 9-én felszentelték. Ez alkalommal a dalárda táncestéllyel egybekötött hangversenyt rendezett az orgona javára. A harangozd szolgálatot ettől kezdve összekapcsolták az orgonafújta tassai. A gyülekezet első kántora Lángi Gyula fő tanító lett. Segesdy Miklós lelkészsége idején, 1897-ben a toronytetőt javítani kellett. Az ácsmunkát Varga János veszprémi ács, a bádogosmunkát Pfeifer Miklós veszprémi bádogos végezte. Az első világháború idején, 1916. szeptember 8-án a két nagyobbik harangot, miután a kiküldött katonai megbízott összetörette, leszedték a toronyból. 1921-ben elhatározta az elöljáróság, hogy űj harangokat öntet. A teljes összeharangozás kedvéért a kisebbik harang helyett is újat öntettek. A harangokat Szlezák János budapesti harangöntő készítette. Az új nagyharang 506, a középső 299, a kisebbik 145 kg-ot nyomott. Zenei beosztásuk asz, cesz, esz. A régi kisharangot a harangöntőnek adták, aki azt a helyszínen eladta az arácsi római katolikus egyháznak. Ezt a harangot fosef Steinstock készítette 1763-ban. Az új harangokat 1921. augusztus 7-én szentelte fel Németh István egyházkerületi püspök. A református templom ülésrendjét a presbitérium 1863. július 20-án elkészítette, jegyzőkönyvében rögzítette és 1864. január 6-án elrendelte. Szabó Géza szerint a füredi református gyülekezetnek már 1591-ben volt iskolamestere. A református egyházközség irattárából származó adatok szerint református oskolamesterek voltak 1698-1711 között: Fider Mihálv, Pörhendi János, Szováthi Péter, Albisi Gáspár, Szentpéteri György, Radoczi Mihály, Laki Mihály, Endrédi Sámuel. 1711-től 1767-ig sorrendben Hollósi Ferenc, Pátkai Bálint, Simontornyai István, Berkes István, Hollósi István, Hollósi János, Horvát Mihály, Bicskei István, Kenései István, Somogyi István, Pangur Mihály, Bekes György, Csákvári Mátyás, Csákvári István, Vargha
