Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
IX. Rendszerváltások kora
300 fő. A kihasználatlan üzemcsarnokokat bérbe adták, így 1998-ban faüzem, vitorlavarró műhely, az Iglói nyomda stb. működött az egykori hajógyár telephelyén. 61 Lassan, bukdácsolva alakult meg a hegyközség Balatonfüreden. A belépésre kötelezett mintegy 300 gazda és 300 hektár földterület helyett az 1996. februári indulásnál 174 tagot és 130 ha földterületet számlált a Balatonfüred-Balatonszőlősi Hegyközség. A hegybíró Koczor Kálmán kertészmérnök lett. 62 A képviselő-testület 1997. január 1-jei hatállyal - az érintett intézmények komoly ellenállását figyelmen kívül hagyva - bevezette a kincstárszerű finanszírozást. Ezzel az eddig önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező intézmények részben önálló gazdálkodású szervezetek lettek. Megmaradtak azonban önálló jogi személynek, és megőrizték szakmai önállóságukat is. A kincstári rendszer lényege, hogy a létrejött szervezet az adott intézmény vezetőjével egyeztetve látja el a pénzügyi tervezés, beszámolás, adatszolgáltatás és számvitel feladatait. Az intézmény pedig adatokat szolgáltat, illetve előkészíti a kifizetéseket. Az intézkedés bevezetése élénk ellenállást váltott ki az intézmények vezetőiből, hiszen a központosítás egyértelműen csökkentette önállóságukat, mozgásterüket. Ezzel a nagy horderejű rendelkezéssel a Polgármesteri Hivatal elérte, hogy számára a város pénzügyi helyzete átlátható és egy kézből irányítható legyen. Az intézmények gazdálkodása folyamatosan követhető, hiszen a házipénztári kisebb, és utalással történő nagyobb összegű kifizetés is a Kincstáron keresztül bonyolódik. Az intézmény mindig csak annyi pénzzel rendelkezik, aminek azonnali felhasználását bizonyítani tudja, illetve amire költségvetési tételeiben jóváhagyott, fel nem használt fedezet van. A pénzeszközök lekötésének, kamatoztatásának lehetősége kizárólag a hivatal kezébe került, s a város aktuális pénzügyi helyzetének ismerője is a hivatal. Az intézkedéssel megoldódott az intézmények gazdálkodásának naprakész felügyelete, ellenőrzése. Az élet közben újra napirendre tűzte a Görögfalu néven immár országos botránykővé híresült autós bevásárlóközpont ügyét. A korábbi tulajdonos az egész építkezést eladta, adósságai átvállalása fejében, a Görög Falu Kft.-nek. Értékbecslés alapján az objektum akkori értéke meghaladta a 300 millió Ét-ot. Az új tulajdonos bonyolult pénzügyi és építési stratégiával állt elő. Állítása szerint támogatókat szerzett egy újabb óriási beruházás, a tengerparti országokban már bevezetett és igen népszerű Aqua-park - vízi vidámpark - építéséhez. Tervei szerint ezekből a hitelekből fejezte volna be a bevásárlóközpont építését is. Az Aqua-park létesítésére a Görögfalutól nyugatra elnyúló területrészt igényelték. Itt működik azonban a város mentőhelikopter leszállóhelye, és ez a Berzsenyi-forrás véd területe is. A tervet, melybe a vállalkozók komoly összegeket fektettek, két hatóság, a Természetvédelmi Igazgatóság és a Balatonfüredi Körzeti Földhivatal elutasította. Az autós bevásárlóközponttól északra felkínált terület a befektetőnek nem felelt meg. A hosszú és rendkívül nagy felelősséggel járó vita végére a képviselőtestület 1997. októberi döntése tett pontot, amely elutasította az Aqua-park létesítését alátámasztó részletes rendezési terv jóváhagyását. A döntés következtében a beruházó hiteleitől, a város pedig a Görögfalu közeli befejezésének reményétől esett el. 63 A város lakóinak szociális helyzete az 1995-98-as időszakban alig változott. Az össznépesség száma 1998 nyarán 13 400 fő volt, a munkanélküliek aránya az aktív korúak között alig 5 százalék. Ez jelentős csökkenés a 4 évvel korábbi 11 százalékhoz képest. Szociális ellátásra a város mégis igen sokat, átlagosan évi 58 millió Ft-ot költött. Éves átlagban mintegy 3000 szociális jellegű kérelem érkezett a hivatalhoz. A rászorultakon segítettek 8 db szociális lakás építésével és a 12 férőhelyes hajléktalanszálló kialakításával.
