Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IX. Rendszerváltások kora

jén megalapította a 100 százalékos tulajdonában lévő Füred Stúdió Kft.-t Vajda István ügyvezető irányításával. Már abban a hónapban beindultak az élő adások a PROBIO Rt. Fürdő utcai épületében (ma Rendőrség) berendezett kezdetleges stúdióban Konkolyné Túri Erzsébet vezetésével. A stúdió később átköltözött a Tamás-hegyi Hóvirág utcába, majd rövid kitérő után a közösségi házba.

45 Idegenforgalom A rendszerváltás gazdasági következményei új helyzetet teremtettek Füred idegenforgalmi kínálatában is. Az 1980-as évek végén a városban 145 vállalati és szakszervezeti üdülő működött több mint 7000 férőhellyel. A támogatások megszűnésével egyre több szobát, éttermet adtak bérbe, vagy kezdték az egységek kereskedelmi értékesítését. A folyamat kezdetén, 1990 júliusában már 19 üdülő működött szállodaként, 1000 ággyal bővítve a meglévő 2500-as kapacitást. Az egyik ilyen látványos fejlesztés a TESZOV-üdülő helyén kialakított Agro Hotel, melyet az 1991-es idényre adtak át.

46 A város - idegenforgalmi bevételeinek biztosítása érdekében - 1991-ben először a személyre szóló idegenforgalmi adó mértékét, majd az építmények utáni adót rendezte. Ez utóbbi a várost három övezetre bontotta a vasút vonalához viszonyítva.

47 Régi-új színfolttal gazdagodott a város nyári kínálata, amikor hosszú évek után, 1991. augusztus 18. és 31. között ismét megrendezték a Füredi Borhetet.

48 A füredi gazdák előnyben részesültek, nem kellett helyfoglalási díjat fizetniük. Balatonfüred város idegenforgalmi koncepcióját a képviselő-testület 1993 februárjában fogadta el. Ennek az a felismerés a kiindulópontja, hogy a város főszezonban elérte befogadóképességének határát. Ezért a cél az idegenforgalmi kínálat minőségének javítása, a gyógyidegenforgalom és a kongresszusi turizmus fejlesztése. A képviselők szükségesnek látták az ifjúsági és diákturizmus lehetőségeinek megteremtését is. 9 Civil szervezetek A rendszerváltást követő szabadabb légkör, másrészt a gazdasági helyzet, a tulajdonviszonyok és a jogi szabályozás változásai következtében tömegesen alakultak a legkülönbözőbb egyesületek, testületek és alapítványok. A maguk módján egyaránt hasznos köztevékenységet vállaló és folytató szervezetek közül egyiket sem kiemelve közöljük az 1998. január 1-jei számszerű állapotot: egyesület: 38, testvérvárosi egyesület: 4, ipartestület: 2, hegyközség, hegyközségi tanács: 2, alapítvány: 38.

50 A civil szervezetek száma imponáló, s egyben tükrözi a városban meglévő érdekcsoportok törekvéseit, elképzeléseit, amelyekhez támogatást vártak, reméltek, illetve amely módon a támogatók adományukért különféle adókedvezményeket vehettek igénybe. A felsorolásból kitűnik, hogy a város oktatási, kulturális és egészségügyi intézményei, létesítményei, valamint a hozzájuk kapcsolódó kisebb csoportok többé-kevésbé megfelelő időben létrehozták egyesületeiket, alapítványaikat. A felsorolásból az is kitűnik, hogy az alapítások, bejegyzések üteme lankad, az utóbbi években az alakulási lendület leállt. Ennek oka lehet az, hogy a valós érdekek mentén a szervezetek már létrejöttek, illetve az, hogy a civil szervezeteknek nyújtott társadalmi, központi költségvetési támogatás feltételei megszigorodtak, és ez sokakat elriaszt a további szervezésektől. Az is tény, hogy egyre kevesebb a mecénás hajlamú vállalkozó, cég, s jelzés értékű, hogy az állampolgárok jó része nem él adójának 2x1 százalékos felajánlásával sem. Valószínűleg időre van még szükség ahhoz, hogy kialakuljon az adakozás kultúrája.