Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IX. Rendszerváltások kora

az angol nyelv szakosított tantervű oktatását. Ettől kezdve lehetett választani a technika órák helyett - az erre képes diákok körében - az informatika-számítástechnika tantárgy oktatását.

77 Az új iskola belépésével Balatonfüred az alsófokú oktatás tekintetében elérte a városok átlagszínvonalát. A Bem iskola rekonstrukciójával kapcsolatos nehézségektől eltekintve megszűnt a zsúfoltság, kialakult egy korszerű pedagógiai kínálat. Az anyanyelv és a matematika alapvető fontosságának hangsúlyozása mellett létrejött a három általános iskola megkülönböztető arculata. A Bem iskolában a zenekultűra, a Radnótiban a testkultúra, a sport, az Eötvösben az idegen nyelv és a számítástechnika került előtérbe. A rászoruló gyerekek felügyeletére 1980-ban a Tatabányai Szénbányák Tröszt Balaton-parti területén napközis tábor nyílt. Ideiglenesen négy nagyméretű sátorban történt az elhelyezés. A következő év tavaszán, jórészt a DUVIEP Vállalat segítségével két faházat hűztak fel, az étkeztetést a Veszprém Megyei Vendéglátó Vállalat Kagyló bisztrójában oldották meg. A táborban - az úttörőmozgalom külsőségei mellett - 7 pedagógus 140-160 gyereket foglalkoztatott nyaranta.

78 A kisegítő iskolába való besorolásról a Megyei Továbbképzési és Nevelési Tanácsadó Intézet mellett működő áthelyező bizottság döntött. Az 1981/82-es tanévben pl. három tanulócsoportba 41 gyermek járt. Ebből 19 balatonfüredi illetékességű, a többiek a környező iskolákból valók.

79 A Veszprém Megyei Tanács 1985. augusztus l-jén Nevelési Tanácsadót alapított Balatonfüreden. Az űj intézmény fenntartója a városi tanács, felügyeleti szerve a megyei pedagógiai intézet lett. Az intézmény célja a gyermekek egészséges személyiségfejlődésének elősegítése. A munka 1985. szeptember l-jén indult tanító, logopédus, pszichológus és gyermekorvos munkatársakkal. A tanácsadó az első évben 84 gyermekkel került kapcsolatba.

80 Mindeközben 1986. szeptember l-jén életbe lépett az új oktatási törvény. Az 1984 óta ötnapos tanítási héten dolgozó iskolák számára jóval nagyobb szabadságot biztosított a helyi adottságok kihasználására. Balatonfüreden az űj iskola belépése ellenére is tanteremhiány mutatkozott. A több műszakos oktatás elkerülése érdekében szükségtantermekben is folyt oktatás. A városban 1986-ban 11 pedagógusállás betöltetlen volt, 17-en képesítés nélkül tanítottak. A gyesen lévő kismamák helyett 42 tanárt helyettesítőként alkalmaztak. Ebben az időben 256 törzstag pedagógus dolgozott a városban, közöttük 191 nő. 1986-ban vezetőváltás is történt a Radnóti iskolában: Litkei Balázsnét Filipovics István váltotta fel az intézmény élén.

81 Balatonfüreden 1976 óta működött az Ifjúságvédelmi Önkéntes Segítők Csoportja óvónők, tanárok, orvosok, rendőrök részvételével. A szervezet 1984-es felmérése szerint a balatonfüredi gyermekek 89,3 százaléka harmonikusan fejlődik, 6,8 százaléka hátrányos helyzetű, 1,3 százaléka veszélyeztetett, 2,5 százaléka tartósan veszélyeztetett, magatartási devianciákkal terhelt.

82 A város két középiskolájában a viszonylagos állandóságot, a tartalmi munka erősödését hozta az 1980-as évtized. A gimnázium az idegen nyelv oktatásának elismert intézményévé vált. Majd minden végzős diák nyelvvizsgával rendelkezett, és az érettségi eredmények is jelesre sikerűitek, kevés kivételtől eltekintve. A sikerek titkaként Kiss Béla igazgató 1981-ben a kiscsoportos nyelvoktatást és a tanárok tehetségét, akarását jelölte meg. Az évtized közepétől kialakult tanulmányi szerkezetben az A osztályokban '/2 osztály integrált természettudományos képzést, Vi osztálv általános képzést kapott, a B osztályokban az általános tagozat mellett Vz osztály speciális angolt ta-