Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IX. Rendszerváltások kora

tő tanfolyamait vezették. A gimnázium épületében tartották a levelező tagozatos oktatáson kívül a Bánki Donát Gépipari Szakközépiskola levelező képzését is 1978-ig. A Kertészeti Szakközépiskolában a szakmunkások szakközépiskolája, majd 1976-tól a kertészeti dolgozók szakközépiskolája működött.

65 Az 1969. évi VI. törvény a szakmunkástanulók képzését új alapokra helyezte. Ennek lényege, hogy a tanulók egyértelműen iskolai tanulók lettek, tanulói munkaviszonyuk a szerződtető vállalatokkal megszűnt, a tanulók felvétele iskolai hatáskörbe került. Az iskola elnevezése 1971-ben Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetre változott. Az 1972/73-as tanévtől kezdve a szakmunkásképzés két felmenő rendszerű osztályban folyt, a III. évfolyamban vagy szőlőtermesztő, vagy zöldségtermesztő szakmában, évi 150-160 tanulóval. Az iskola felügyeleti szerve 1975-től a Veszprém Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya lett. A növekvő bentlakásos létszám miatt 1969-ben egy 120 fő befogadóképességű, kétágyas szobákból álló diákotthon épült. Az 1972/73-as tanévben az iskolához csatolták az addig a Lóczy Lajos Gimnázium mellett működő Mezőgazdasági Szakközépiskolát kétéves átmenettel. Az 1976/77es tanévtől kezdve a zöldségtermesztő és gyümölcstermesztő szakmák helyébe a dísznövénytermesztő szakma oktatása lépett. Az első szakközépiskolai érettségi vizsgát 1975-ben tartották. A szakközépiskolásokkal is megnövekedett tanulói létszám ellátására 1974 szeptemberében átadtak egy újabb, 100 fős diákotthont. Az 1978/79-es tanévtől kezdve a szakközépiskola az érettségi mellett a szőlő- és gyümölcstermesztő szakmában adott képesítést. Az iskola 1978-ban megkapta a jogot a technikusminősítő konzultációs tanfolyam szervezésére és az ezt követő technikusminősítő vizsgáztatásra. Az intézmény felügyeleti szerve - a tanulmányi felügyeleti tevékenység kivételével - 1980ban a Balatonfüredi Városi Tanács lett. Ez a döntés az iskolát szervezetileg is helyi, városi intézménnyé tette. Az 1970-es évek nagy beruházási összegeiből jutott a közművelődésnek is. A lebontott Fenyves parki szabadtéri színpad helyett az 1974-es nyári szezonra a Horváth Mihály utcában megnyitotta kapuit az új, 800 fő befogadására alkalmas szabadtéri színpad. Az ünnepi avatáson az Állami Hangverseny Zenekar adott koncertet.

66 Ugyanebben az évben, április 30-án átadták Balatonfüred kiállítási csarnokát, a Balaton Galériát. Az első évben nyílt öt kiállítás 13 000 látogatót vonzott. A galéria szervezeti rendbe állítása azonban problémákat okozott. A korábban egy házban, de külön fenntartással és felügyelettel működő szakszervezeti és városi művelődési otthont ugyanis 1973. január l-jén közös fenntartásba vették. A működtető az MHD Balatonfüredi Gyáregység Szakszervezeti Bizottsága, míg a közös fenntartó Balatonfüred Városi Tanács V. B., a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és az MHD Balatonfüredi Gyáregysége lett. Az együttműködés bevált, jó volt a kapcsolat a város és a szakszervezeti bizottság között. A városi tulajdonú kiállítási pavilon jogi státusát azonban nem tudták összehangolni a közös fenntartású művelődési otthonéval. Mivel önálló intézményként vagy az arácsi művelődési ház tartozékaként nem akarták működtetni, ezért a város kezdeményezésére a Hajógyár szakszervezeti bizottsága 1974. április 1-jei hatállyal a művelődési ház fenntartását és működtetését is átadta a városnak. Igazgatónak Cseh Tibort nevezték ki, aki ket évtizedig állt az intézmény élén.

67 Az évtized elején új művelődési koncepció született. Az elégtelen feltétetek, a pénz- és helyhiány miatt nagyrendezvények helyett előtérbe helyezték a „permanens művelődés" gondolatát.

68 Ennek jegyében sorra alakultak az ifjúsági klubok az arácsi művelődési házban, a Hajógyárban, az építőipari vállalatnál, az Állami Kórházban, a HungarHotelsnél és az ÁFÉSZ-nél. Hosszasan dédelgetett tervként 1975. augusztus 2-