Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IX. Rendszerváltások kora

1979-ben 20 csoportban 35 óvónő dolgozott, a telítettség 135 százalékra emelkedett. Az óvodák felszerelése, az egy főre jutó férőhely, a helyiségek száma az erőfeszítések és a nyilvánvaló eredmények ellenére is messze elmaradt az 1975. január l-jén megjelent Óvodai Rendtartás előírásaitól. Az alsófokú oktatásban is sikerült csökkenteni az immár elviselhetetlen, a munka eredményességét rontó zsúfoltságot. Az I. sz. általános iskola 1971. szeptember elején beköltözött a Nádor utcai modern, 8 tantermes, szépen bebútorozott iskolába. Az új intézményben tornatermet , sportpályát, konyhát és ebédlőt is létesítettek. Az intézmény igazgatója ekkor Rosta Lajos volt. A város gondjai azonban ezzel az épülettel sem oldódtak meg, a napközik elhelyezése szinte lehetetlennek tűnt. (Az I. sz., utóbb Radnóti iskola diákjai pl. a későbbiekben a Balaton partjára, a DUVIÉP Vállalat fa üdülőházaiba jártak napközibe.) Nem szűnt meg a kétműszakos oktatás, az űj épület kibővítését az átadással egy időben határozták el. Erre 1975-ben került sor, ekkor épült a nyugati szárny négy tanterme. A Bem iskolában ezzel egy időben megszüntették a szolgálati lakásokat, így újabb három tanterem szabadult fel. Ebben az évben került új igazgató az intézmény élére Kardos Géza személyében, aki másfél évtizedig vezette az iskolát. A gondok ideiglenes megoldását a Zrínyi utcai 10 tantermes FORFA-épület átadása hozta meg 1977-ben. Ezzel megszűnt a városban a kétműszakos oktatás, amely még 1976-ban is 42,3 százalékos volt. Az 1976/77-es tanévben 45, a következő évben már „csak" 34 volt az egy tanteremre jutó tanulók száma. A város iskolái 36 tanteremmel rendelkeztek, ebből két kis tornaterem, 3 gyakorlati terem, 3 napközis szoba, 1 úttörőszoba, 1 könyvtárszoba, 2 előadó volt. A kisegítő csoportokat a Bem iskola gyakorlati termében, úttörőszobájában és a FORFA egyik termében helyezték el.

59 Az országgyűlés 1971. szeptember 23-án fogadta el az ifjúsági törvényt. Ez a törvény hívta életre az ifjúsági parlament intézményét, ez a törvény lett az elkövetkező időszak fő hivatkozási pontja. A városi tanács 1971. decemberi ülése az egyik kiemelt feladatként határozta meg a fizikai dolgozók gyermekeivel való fokozott törődést.

00 A vezető testületek ideológiai nevelés címén kiemelt figyelemmel fordultak a hittantanítás statisztikái felé. A hittanra járók száma mindig is része volt az iskolai beszámolóknak, a hitoktatók tevékenységét szigorú és részletes szabályok korlátozták. A pedagógusoktól megkövetelték, hogy ne járjanak templomba, ezt ellenőrizték is. A hittanra járó gyerekek száma lassan, de folyamatosan csökkent. 1951-ben még 45, 1973ban már csak 16,5 százalékuk iratkozott be. (Megoszlás: I. sz. iskola 12,2, Bem 19,9, Arács 20 százalék.) A vb 1973. januári ülésén a művelődési osztályvezető megállapította, hogy a helyi ideológiai nevelés konkrét akadálya a hitoktatás. „Sajnálatos tény, hogy városunkban a megye többi városaihoz viszonyítva legmagasabb a hittanra beírtak százaléka." Máshol 4-6 százalék. Határozati javaslat született, miszerint ezt a magas számot csökkenteni kell. Az 1973/74-es tanév befejeztével megszűnt az arácsi négy évfolyamos iskola, bekörzetesítették az I. sz. iskolába. 1972-ben városi űttörőelnökség alakult. 1973. február l-jén a városi úttörőház megkezdte működését. Első igazgatója Zielinski Zsuzsanna, 1979-től Szabó Éva. Az úttörőház feladata gyermek és felnőtt vezetők képzése, szakkörök, klubok működtetése, alkalmi rendezvények lebonyolítása volt, emellett módszertani központként működött. A ház röviddel megalakulása után sikeresen integrálódott a város közművelődési rendszerébe, mint a gyermekkorosztály foglalkoztatására hivatott intézmény.

62 1976. április 15-én Sportiskola alakult atlétika, labdarúgás, kézilabda és vitorlázás szakágakkal. Igazgatója Glatz László testnevelő tanár lett. A sportiskola bázisa első-