Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IX. Rendszerváltások kora

közét felhasználni arra, hogy végleg megszűnjön a volt uralkodó osztály műveltségi monopóliuma. A munkások, parasztok, értelmiségiek tudatában győzelemre kell vinni a marxizmus-leninizmust."

51 A művelődési állandó bizottság 1960 januárjában még ennél is nyersebben fogalmazott: „immár termelőszövetkezeti községgé lett községünk éppen az elmúlt évben a gazdasági és társadalmi fejlődés tekintetében nagy lépéssel előre jutott lakosságának tudatát szocialista tudattá átformálni kulturális szerveink most már egyre sürgetőbb feladatává vált."

52 A sokat megélt, háborút, megszállást, koalíciós éveket, diktatúrát, forradalmat tapasztalt generációk gondolkodásának, érzelmi viszonyulásainak megváltoztatására törekvő nagyravágyó tervek és a megoldásukhoz rendelt eszközök közötti szakadék nyilvánvaló. Annak vizsgálata nélkül, hogy ilyen célok közművelődési feladatként, az életkörülmények változtatása nélkül, a siker legkisebb reményével egyáltalán kitűzhetők-e, nézzük röviden a következő tíz év történéseit! Nagy lendülettel beindult különböző előadássorozatok szervezése, pl. az Ifjú Gárda számára 20 előadás történelmi, politikai témákban. A hajógyári munkásszálláson A világ és az ember címmel 12 témával, a Vasas klubban műszaki akadémia 11 előadással párttitkárok, szakszervezeti titkárok, vállalati osztályvezetők részére. A művelődési ház színjátszó köre sikerrel játszotta az Érdekházasság című darabot. Irodalmi kör alakult a gimnázium KISZ-szervezete és a Művelődési Ház Jókai Mór Köre szervezésében. Tematikus foglalkozásokat tartottak, pl. szerelem a költészetben, a szabadság eszméje, emberek és emberi sorsok, balladák témákkal. Fennmaradt 1961-ből a művelődési házban dolgozó csoportvezetők névsora: színjátszó csoport Leyrer Lorándné, irodalmi kör Mérő Margit, vasas énekkar Zámbó István, vasas zenekar Adorján Gyula, gyermektánccsoport Bálintfi Éva és Nagy Judit, természettudományi előadások Országh István, arácsi művelődési ház igazgató Ozdy Imre.

53 A nyári kulturális programokat az Országos Rendező Iroda és a Filharmónia rendezte a Fenyves parki szabadtéri színpadon. Visszatérő panasz, hogy a 600 fős nézőtér kong az ürességtől, a központi rendezők ezért csökkentették is az előadások számát. A község vezetői célul tűzték ki, hogy az üdülőkön kívül a fürediek is vegyenek részt az előadásokon.

54 A balatoni idegenforgalmi programból 1964-ben Balatonfüred a színházi életet kapta. Színházi napokat rendeztek, melyek keretében az éves program sikeres bemutatóit ismételték meg, pl. 1964-ben a Nemzeti Színház Szakonyi Károly Eletem Zsóka, a Veszprémi Petőfi Színház Németh László Nagy család, a Miskolci Nemzeti Színház Szabó György Játék és igazság című darabját mutatta be." 1967-ben a tiszteletdíjas népművelési ügyvezető és az arácsi művelődési vezető helyett függetlenített népművelőt neveztek ki igazgatónak a Körzeti Művelődési Otthon élére Elek Miklós személyében. Az ugyanebben az épületben működő Vasas Művelődési Otthon igazgatója ekkor Dervalics József volt. Az új gazdasági mechanizmus bevezetésének előestéjén a Vasas Művelődési Otthon előadássorozatot indított, amely azonban kudarcba fulladt az érdeklődés hiánya miatt. Ebben az évben sikeres ifjúsági klub működött a házban, tánczenekara a járási Ki Mit Tud-on aranyérmet nyert. Kampány indult a családi események, esküvők, névadó ünnepségek egyházi jellegének felszámolására, helyette a társadalmi megrendezés kapott erős propagandát.

56 Az emberek világnézetének, gondolkodásának megváltoztatása a javuló életkörülmények, a gazdaság liberalizálása ellenére megmaradt célnak. A lakosság közönyétől kísérve egyre-másra indultak az előadássorozatok, az intézmények, vállalatok dolgozóit „önként" foglalkoztató szemináriumok.