Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IX. Rendszerváltások kora

val, 3 tanár és 5 kisegítő dolgozó alkotta az intézményi létszámot. 30 diák a kollégiumban lakott. A szorgalmi év 32 elméleti és 4 gyakorlati hétből állt. Az intézmény jelentős része kihasználatlan maradt. A következő tanévben a mezőgazdasági 'gimnázium mint oktatási forma megszűnt, a Balatonarácsi Mezőgazdasági Gimnázium tanulói a Villányban létesült kertészeti technikum második osztályában folytatták tanulmányaikat. Az arácsi iskola 1950 őszén mezőgazdasági tanfolyami központtá alakult. Feladata az újonnan létrejött állami gazdaságok és termelőszövetkezetek vezetőinek, szakkádereinek kiképzése. A beiskolázást a pártszervekkel egyeztetve a gazdaságok végezték, a hallgatók munkahelyükről kapták fizetésüket. Az első évben általános mezőgazdasági brigádvezető-, 1951-1954-ben szőlő- és gyümölcstermesztő brigádvezető-képzés folyt. Egy-egy tanfolyam 20 hetes volt, egy tanévben két tanfolyam indult, csoportonként 20-30 fővel. Az Állami Mezőgazdasági Szakiskola három év alatt 12 tanfolyami csoportban 230 fő szőlő- és gyümölcstermesztő brigádvezetőt képzett.

25 A nagyüzemi gazdálkodás alapjainak lerakása után érzékelhetővé vált, hogy a gazdaságoknak alaposabb felkészültségű vezetőkre van szüksége. Ennek kielégítésére jöttek létre a tanfolyami központok helyén a kétéves mezőgazdasági szakiskolák. Arácson 1954 őszétől gyümölcs- és szőlőtermesztési tagozat, majd kertészeti tagozat működött. A jelentkezés egyénileg történt, a hallgatók átlagos életkora 18 év körül járt. A tanév 36 hét - elméleti és gyakorlati foglalkozást egyaránt tartalmazó - alapszakaszból, és ehhez csatlakozó 4 hét összefüggő gyakorlatból állt. A hallgatók „Aranykalászos Mezőgazda" cím és jelvény viselésére jogosító bizonyítványt, később „szakiskolát végzett kertész" képesítésű végbizonyítványt kaptak.

26 A háborű után 1947-től a polgári iskolában folyt a gyorsírás és gépírás tanítása. A tanulók száma 20-25 fő között váltakozott. Az önállósult Balatonfüredi Gépíró és Gyorsíró Iskola 1950-ben a Jókai utcába költözött. 1952-től Irodakezelői Szakiskola néven a Művelődésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozott. A következő években az iskola tanulóinak létszáma 40-45 főre emelkedett. Többségük a környező községekből járt be, néhány érettségizett lányt kivéve általános iskolát végeztek.

27 A Dolgozók Általános Iskolája az 1952/53-as tanévben indult. A beiskolázás szervezését az általános iskola feladatai közé sorolták. A tanulók nagy része az iparban, főként a Hajógyárban dolgozott, nehezebb volt a háztartásban lévő asszonyok felkutatása és megnyerése. 1954-ben 37,1955-ben 13,1956-ban 34 tanuló végezte el az iskolát.

28 Á kultúrotthont 1950 novemberében, felújítás után átadták rendeltetésének. A vb Lesz Ottót nevezte ki igazgatónak. Helyét 1951-ben Torma Lajos vette át, de rövidesen ő is lemondott. Nehézkesen indult a kulturális élet szervezése Balatonfüreden. 1953 augusztusában a vb a helyzetet szegényesnek nevezte.

29 A kultúrházban az Állami Faluszínház tartott előadásokat, ugyanitt 1952 februárjától mozi működött. A színjátszó szakkör 1951-ben Moliére-vígjátékok bemutatásával kezdte meg tevékenységét. Sikeres művészitorna csoport alakult 1952-ben, rövid életű fotószakkör 1953-ban. A ház legrégibb múltra visszatekintő együttese a fúvószenekar volt. A kultúrházat 1954-ben átszervezték járási művelődési otthonná. A balatonfüredi járás megszüntetése után, 1956. február l-jétől ismét községi tulajdon lett, majd a községi tanács és a vasasszakszervezet 20 évre kötött szerződése értelmében 1956. április 15-től szakszervezeti kezelésbe került. Ennek első kézzelfogható eredményeként 30 000 Ft-os beruházással megnyílt a hangos keskenyfilmeket vetítő Vasas mozi.

30 Az 1950-ben alapított könyvtárat 1953-ban községi, 1954-ben járási könyvtárrá szervezték át. Ezután megkapta a Kossuth u. 26. sz. alatti nagy, rossz állapotban lévő épületet, a volt községházát. Az intézmény vezetője Varga Béla volt, aki később a me-