Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IX. Rendszerváltások kora

szeptemberében indult. A Petőfi utca és a Csók utca sarkán álló államosított villaépületet jelölték ki erre a célra. Az átalakítási munkák vontatottan haladtak, a számítottnál kevesebb társadalmi munkát teljesítettek. Az épület pincéjét raktárnak használó Borforgalmi Vállalatot csak 1960-ra sikerült az iskola épületéből kitelepíteni. Az új épület átadása előtt a Megyei Tanács oktatási osztálya az ekkor már 870 tanulót nevelő iskolát kettéosztotta. (Viszonyításképpen: 1945-ben kb. 400 gyerek tanult az 1956-ig változatlan körülmények között.) I. sz. iskola. Igazgató: Országh István, helyettes Iványi Mihály. II. sz. iskola (telepi). Igazgató: Sárközy Istvánné, helyettes Fejes József.

19 Az új iskola négy tantermében délelőtt-délután nyolc tanulócsoportot tudtak foglalkoztatni. Azonnal élesen jelentkezett azonban az igény napközi otthoni tanulószobára, s más kiegészítő helyiségekre. A tanulmányi színvonalat a nagy zsúfoltság kétségkívül hátráltatta, azonban az eredmények az évtized közepére elfogadhatóak lettek, néhány mutató pedig kiemelkedett a megyei átlagból. Ez nagyrészt annak volt köszönhető, hogy a szakos ellátottság az 1955/56-os tanévre teljessé vált, miközben a megyei átlag 72,4 százalék volt. A pedagógusok közül sokan komoly áldozatokat hoztak megoldatlan lakáshelyzetük miatt. Négy pedagógus 1958 júniusában is az iskola szertárhelyiségeiben lakott, egy tantermet pedig szükséglakásnak alakítottak át egy házaspár számára. 0 Az 1954/55-ös tanév végén az iskola tanulmányi átlaga 3,49. 836 tanulóból kitűnő 84, jeles 104, közepes 200, elégséges 152, bukott 43 tanuló, évismétlésre utasított 25. Szociális megoszlás (származás) szerinti átlagok: munkás 3,14, dolgozó paraszt 2,84, értelmiségi 4,34, egyéb 3,69. Ugyanez a napközibe járó tanulók esetében: munkás 3,25, dolgozó paraszt 3,23, értelmiségi 4,6, egyéb 3,86. A mulasztott napok átlaga 7,3, míg a megyében 9,3, az országban pedig 13,3. Bukás 3 százalék, míg a megyében 12 százalék!

21 A mulasztások visszaszorításában elért szép eredmény a szigornak köszönhető, 85 feljelentést tett az igazgató az igazolatlanul mulasztó gyerekek szülei ellen. Balatonfüred és Balatonarács egyesítésével (1954. november 1.) újabb iskola került a községhez. Az iskolában négy alsó tagozatos osztály működött három tanteremben úgy, hogy az 1. és 2. osztály váltakozó rendben járt. Az 1954/55-ös tanévben a tanulmányi átlageredmény 3,5, a mulasztási átlag 7 nap/fő volt.

22 Balatonfüreden 1947 májusában megalakult az úttörőcsapat Fejes József tanító vezetésével. A csapat neve 834. sz. Dugovics Titusz Úttörőcsapat. A következő évben fiú és leány csapat alakult Zrínyi Ilona és Petőfi Sándor névvel. Úttörőénekkar 1949-től, úttörőzenekar 1951-től működött. Az 1955/56-os mozgalmi évben a két csapat egyesült, névadója Noszlopy Gáspár lett. Ebben az esztendőben 246 úttörő és 150 kisdobos tagja volt a csapatnak.

23 Az 1955/56-os tanév örömteli eseménnyel indult. A volt Zollner-házban, mely akkor hajógyári munkásszállás volt, megnyitotta kapuit a gimnázium. (Ma ez az épület a gimnázium kollégiuma.) Az első évben két első, egy második és egy harmadik osztállyal és hét tanárral indult az oktatás. A tanév Berta Sándor vezetésével kezdődött, novembertől Árkos József lett az igazgató, ő azonban 1956 májusában elhunyt. 1956. augusztus 1jén került a gimnázium élére Sárközy István, aki 17 évig vezette az intézményt.

24 Az induló tanintézet diákokon és lelkes tanárokon kívül csak üres épülettel rendelkezett. A bútorzatot és a legszükségesebb felszerelést a Hajógyár és a megyebeli középiskolák adták össze. így történhetett, hogy az első tanév két hét késéssel kezdődött. A nagy múltú arácsi mezőgazdasági szakiskola az 1949/50-es tanévben mezőgazdasági gimnáziumként működött kertészeti tagozattal. Egy első osztály 32 tanuló-