Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IX. Rendszerváltások kora

szerelését. A főépület felújításával egy időben új források bekötése enyhítette a település vízellátási gondjait, amelyek a kórházat sem kímélték. 1965-től szükségtelenné váltak a saját, balatoni vízkivételt szolgáló berendezések, addig ugyanis a fürdéshez és a mosáshoz a tó vizét használták. Az elhelyezhető betegek száma jelentősen megnőtt az 1980-ban átadott 3 új pavilon beállításával. A régi városi kertészet helyére telepített épületek 300 beteg ellátására adtak lehetőséget. A kórház ágylétszáma az 1949. évi 136-ról 1964-ig 628-ra, az ápolási napok száma ugyanezen idő alatt 8545-ről 221 238-ra emelkedett. A kórházi ágyszám növekedésével párhuzamosan bővült és modernizálódott a kórház műszerállománya. 1962-ben itt helyezték üzembe Magyarországon az első, magyar gyártmányú radio-cirkologrofot, a kardioterápiának az izotópokat a szívgyógyászat szolgálatába állító új eszközét. A kórház 1965-re önálló kémiai és kutatólaboratóriummal, röntgen- és EKG-laboratóriummal, valamint a fiziko- és hidroterápia mellett fogászati, szemészeti és nőgyógyászati rendeléssel is rendelkezett. Szakrendeléseivel a városi rendelőintézet átadásáig a település lakosait is ellátta. Az 1975-ben elhunyt Debrőczi Tibor utódjául dr. Böszörményi Ernőt nevezték ki. Igazgatósága idejében sikerült a kórház műszerparkját olyan mértékben fejleszteni, hogy a saját szakterületén az ország egyik legjobban felszerelt intézetévé vált. Az 1980-as években a kardiológiai rehabilitáció egyetlen önálló hazai intézményeként működött. Az intézmény a 80-as években 15 betegosztályon, 95-100 százalékos kihasználtsággal, 800-nál több ággyal tudott gyógyítani. A betegforgalom 1981-ben 13 600, 1982-1983-ban 14 100 fő. 1991-től dr. Tahy Ádám, 1996-tól dr. Veress Gábor irányítja a kórházat. 1997-ben az intézmény elnevezése Állami Kórházról Állami Szívkórházra változott. Irodalom A Balatonfüredi Állami Kórház 20 éve. 1 049-19f>9. Szerk. Debrőczi Tibor. Balatonfüred, 1969. A balatonfüredi Lóczy Lajos Gimnázium. 1955-1979. Szerk. Czingráber János. 1979. Balatonfüred fejlődése a felszabadulástól napjainkig. Kiadja Balatonfüred Községi Tanács V. B.. 1965. Balatonfüred város 1971. április 25. KSH Veszprém Megyei Igazgatósága. Veszprém, 1971. Balog Géza: A szőlő- és bortermelés ökonómiai vizsgálata a balatonfüredi Jókai Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben. Balatonfüred, 1984. Kézirat a Balatonfüredi Helytörténeti Gyűjteményben. Bíró lózsef: A magyar hajóépítés 150 éve. Bp. 1985. Borbás László: A Balatonfüred és Vidéke Altalános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet története. 1998. Kézirat a Veszprém Megyei Levéltárban. Cséby Géza-Sági Károly-Zákonyi Ferenc: A Balatoni Intéző Bizottság története 1928-1988. Veszprém, 1 989. Kézirat az Eötvös Károly Megyei Könyvtárban, Veszrém. Debrőczi Tibor: Állami Gyógyintézet. Balatonfüred, 1959. (Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Tájékoztatási Központjának kiadványai.) Debrőczi Tibor: Állami Kórház Balatonfüred, Cardiológiai Rehabilitációs Központ. Rheumatológia - Balneológia - Allergológia XVI. 141-145. 1975. Farkas lózsef: Az Új Élettől a Csopak Tájáig. A balatonfüredi |Ókai Termelőszövetkezet története. Veszprém, 1 983. Farkas Tímea: Alapítástól a felszámolásig. A Balatonfüredi Hajógyár gazdálkodásának több mint 100 éves története. Államvizsga szakdolgozat, Zalaegerszeg, 1994. Fejes Imre: Veszprém megye közigazgatási beosztásai és tanácsi vezetői (1945-) 1950-1981. Veszprém, 1982. Florváth Mihály: Természettudományi kutatások, eredmények Balatonfüreden az utolsó fél évszázadban. Balatonfüred. 1998. Idegenforgalom és várospolitika: Siófok, Keszthely és Balatonfüred városok vezetőinek tanácskozása 1978. nov. 30. Szerk. Bödecs László. Veszprém, 1979. Karika Erzsébet: Helyismereti bibliográfia Balatonfüredről. 1971-1976. Balatonfüred, 1978. Kertész Gáspár: A Balatonfüredi Állami Kórház nagy rekonstrukciójának eddigi vázlatos története. Balatonfüred, I 968. Kézirat a Veszprém Megyei Levéltárban..