Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IX. Rendszerváltások kora

ger Kisvendéglő és a Koloska Csárda a növekvő idegenforgalom mellett mind biztosabb bevételt jelentettek. 1969-ben az I. oszt. Halászkert Vendéglő és a III. oszt. Magyar Tenger Kisvendéglő éves üzemeltetésű, a Tölgyfa és a Koloska Csárda szezonális üzemeltetésű volt. Utóbbinak a 60-as évek elejéig csak kis része volt a szövetkezet bérleménye, ahol csupán egy söntést tudtak üzemeltetni. Az épület megvásárlása és átalakítása után Balatonfüred egyik leglátogatottabb részén, a Koloska-völgyben a környék egyetlen működő vendéglátóipari egysége lett. A balatonfüredi fejlesztések közül a legnagyobb beruházást a lebontott „Békeház" helyére épített Füred Áruház jelentette. Megvalósítása az elhelyezése körüli viták miatt elhúzódott. A 43 millió Ft-os költségvetéssel megépített áruházat 1975-ben adták át, de már 1976-ban a rekonstrukcióján gondolkodtak, mert a szezonális igények kielégítése nagyobb kapacitást tett szükségessé. A 70-es években bővítették a Halászkert Éttermet, 1972-ben átadták a 36-os ABC-t, a vegyesboltokban pedig a korábbi kísérletek után fokozatosan áttértek az önkiszolgáló rendszerre. 1971-től a földműves-szövetkezet elnevezése Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetre változott. Elnöke Varga Ottó volt. 1989-ben a működési területe Alsóörstől Dörgicséig terjedt. Ekkor 21 vendéglátóhelyet és 35 üzletet tartott nyilván és 4370 tagja volt. 1980-90 között a Balatonfüreden korszerűsített vagy épített egységek a következők: 1982-ben megépült Arács területén a Delta ABC, leégését követően pedig 1988ban teljesen újjáépült a Koloska Csárda. A 80-as években vállalkozás jellegű próbálkozás volt az egykori hajógyári hangárban szezonálisan működő Discont áruház, amely 1983tól a környéken elsőként igyekezett nagy területen kiszolgálni a hatalmasra duzzadt nyári forgalmat. Az 1980-as években az ÁFÉSZ a viszonylag kis létszámú alkalmazottat foglalkoztató, főleg szezonálisan működő kereskedelmi és vendéglátóipari egységeinek üzemeltetését bérbe adta. 1986-ra vendéglátó üzleteinek többsége már szerződéses rendszerben működött Az ÁFÉSZ forgalma 1988-ban (ÁFA nélkül) 740 millió Ft volt, ebből a kiskereskedelem 617, a vendéglátás 76, a felvásárlás 26,5 milliót tett ki. Idegenforgalom Az egykor mezőgazdaságból élő falu és a városi polgárok üdülőházaiból álló fürdőtelep néhány évtized alatt vált elsődlegesen az idegenforgalomból élő településsé. Ez az átalakulás nemcsak lakosainak életformáját, de Balatonfüred arculatát, hangulatát is gyökeresen átformálta. A településen a tanácskorszakban indult meg az államilag szervezett üdülőfejlesztési tevékenység. Az 1951. február 15-én kelt 3046. sz. Eü. Min. rendelet értelmében a gyógyhely igazgatását a községi tanács látta el, A tanács tagjaiból megalakították a gyógyhelyi állandó bizottságot. A szervezési feladatok ellátására Balatonfüred székhellyel létrehozták a Veszprém Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatalát, amely dr. Sümegi József egykori rendelőként is szolgáló nyári lakában kezdte meg működését. Vezetője a kezdettől 1970. január 1-jéig Zákonyi Ferenc volt, aki az elődökhöz méltóan képviselte a balatoni érdekeket minden téren, s ezt a tevékenységét kimagasló eredményeket felmutató publicisztikai és helytörténeti munkásságával is alátámasztotta. Az üdültetés és az idegenforgalom egyre növekvő igényeire tekintettel országos szintű intézményt is telepítettek a községbe a Balatoni Intéző Bizottság 1957-es űjbóli életrehívásával. Á BIB több évtizedes tevékenységének egyik meghatározó pontja a Balaton-környék Regionális Terve volt (1963), amelynek előkészítésében és megvalósításában egya-