Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IX. Rendszerváltások kora

tájon termő borok megismertetését és az idegenforgalom fejlesztését tűzte ki célul. A Borrend az 1989-ben létrejött Magyarországi Borrendek Országos Szövetségének alapító tagja. Felvette tagjai sorába a Párizsban székelő Bacchusi Borrendek Nemzetközi Szövetsége is, amely 1987. május 25-én a kongresszusát Balatonfüreden tartotta. Az 1987-es esztendőt a Rómában székelő Nemzetközi Borászati Hivatal a Szőlő és Bor nemzetközi évének hirdette meg. A bortermeléssel kapcsolatos helyi tevékenység megbecsülését jelentette, amikor ez alkalomból Balatonfüred nyerte el a Szőlő és Bor Nemzetközi Városa címet. Az erről szóló oklevelet dr. Ádám István tanácselnök vette át Rómában. A nemesvámosi központú szövetkezet sikeres gazdálkodásáért többször kapott Kiváló Szövetkezet címet, valamint a Minisztertanács Vörös Zászlajával is elismerték tevékenységét. A rendszerváltozást követően megalkotott kárpótlási törvény eredményeként a termőterület magántulajdonba került. Balatonfüred határában a szövetkezet megszüntette tevékenységét, és a továbbiakban mezőgazdasággal nem foglalkozott. A szövetkezet tulajdonában lévő föld nélküli vagyon kétharmadával, 940 millió Ft-tal a 915 fős szövetkezeti tagság 1991-ben létrehozta a Csopak Szövetkezeti Rt-t, amelyben a tagok részvényesek lettek. Az Rt. elnöke az alapítástól kezdve Gubicza Ferenc, vezérigazgatója dr. Markovszky György. 1994-ben a Csopak Rt. a mezőgazdasági szövetkezetek közül elsőként került a tőzsdére. A Balatonfüreden élő 50 szövetkezeti tagot az igazgatóságban Varga Lajos alapító tag, a küldöttgyűlésben Dómján Károlyné, Koronczai Sándor, Schekk Károly és Trampler László a Jókai Tsz egykori megbízott elnöke képviseli. 4. ábra. A Szőlő és Bor Nemzetközi városa címet igazoló, 1987-ben Rómában kiállított oklevél