Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IX. Rendszerváltások kora

Pincegazdaság balatonfüredi 125 kat. hold szőlőterületét, ezáltal létrejött az állami gazdaság balatonfüredi egysége, amelyhez 1962-ben hozzácsatolták a tangazdaság szőleit is. Az átadott ültetvények fajtaösszetételében az Olaszrizling meghatározó volt, a különböző korú telepítéseket idővel egységesítették. Kezdetben 3-4 pince állt rendelkezésre, amelyet a Borforgalmi Vállalattól kapott nagyobb befogadóképességű pince egészített ki. 1958. január l-jén a Balatonaligai Állami Gazdaság borszőlőterületeit, így a balatonfüredit is átadta a Badacsonyi Állami Gazdaságnak. 1961-ben több kisebb állami gazdaság (badacsonyi, balatonaligai és az 1974-ben Siófokhoz csatolt alsótekeresi) egyesítéséből létrejött a Badacsonyi Állami Gazdaság, amelynek részeként működött a balatonfüredi telep. A Balatonfüred és környéke mezőgazdaságában meghatározó minőségi bortermelés átalakulásában előzményként jelentős szerepet játszott az 1959. évi 23. számú törvényerejű rendelet, amely a korábban összekapcsolt badacsonyi, illetve balatonfüred-csopaki borvidéket szétválasztotta. Ekkor a balatonfüred-csopaki borvidékbe sorolták Alsóörs, Aszófő, Balatonakaii, Balatonfüred, Balatonudvari, Csopak, Felsőörs, Lovas, Orvényes, Paloznak, Szentantalfa és Tagyon községeket, valamint Balatonalmádi, Balatoncsicső, Dörgicse, Monoszló, Pécsely, Vászoly községek szőlőtermesztésre kijelölt területeit. Á termelőszövetkezetek közül az 1951-ben alakult balatonfüredi Szabad Föld tszcs 1956-ig működött. A Szabad Föld I. típusú tszcs volt, amely csak névleges szövetkezést eredményezett. A balatonfüredi Jókai Tsz képviselte a szövetkezés III. típusát, amely közös gazdálkodást jelentett. Az 1951 őszén megalakult első balatonfüredi mezőgazdasági termelőszövetkezet, a Jókai Tsz a tanácsi nyilvántartás szerint 1951. október 26-tól 1960. február 10-ig működött. Visszaemlékezések szerint Dómján Károly és Somodi Kálmán kezdte az agitálást. A kis létszámmal, mindössze 12 fővel indult tsz elnökének Dómján Károlyt választották. Nem sokkal később a község fuvarosai közül négy fogatos csatlakozott hozzájuk. 1952-től 1954-ig Miskei István, a járási tanács korábbi elnöke, őt követően Papp Gyula vezette a tsz-t. 1957-ben Hollósy József irányította a munkákat, akit 1958-ban Gergelics János váltott fel. A szövetkezeti nyilvántartás szerint az alapításra vonatkozó adatok: A balatonfüredi Jókai Mezőgazdasági Szövetkezet alapító tagjai. Alapítás időpontja: 1951. szeptember 1. 1. Dómján Gyuláné (1893) 7. Kozma Lajos 2. Dómján Károly (1910) 8. Perkovics Emil 3. Fi János 9. Somodi Kálmán (1903) 4. Forgács Ferenc 10. Özv. Somogyi Kálmánné (1916) 5. Földes József (1890) 11. Szita Ferenc (1884) 6. Gudics Ferenc (1889) 12. Szőllősi Károly A megalakuláskor csupán két tag vitt földet a közösbe (10-10 holdat), de a földműves-szövetkezet földjeinek átvételével, valamint az ún. önkéntes földfelajánlások következtében hasznosításra átadott földekkel már kezdettől nagyobb területen gazdálkodott. 1953-ban a tsz földjeit tagosították. A község különböző részein található épületekhez is hozzájutottak. A szövetkezet fő tevékenysége a megalakulását követő időkben elsősorban a szőlőtermesztésre irányult, de melléküzemágként jelentéktelen mértékben állattenyésztéssel és egyéb ipari tevékenységgel is foglalkozott. Kő- és murva bányájában 1957 körül állt, vagy igen alacsony hatékonysággal folyt a munka a nem körültekintő bányakiaknázás következtében. A Jókai rendelkezett vontatóval, amellyel a bányászott anyagokat is szállították, valamint bognárműhellyel és saját borkiméréssel. 1957 végére mind-