Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

I. Balatonfüred környékének természeti képe

pamatos. A virágok bugába egyesülnek, a buga kevés virágú. A tokiász 14-17 mm hosszú, a külső tokiász szőrsorainak hossza fajra jellemzően alakul, a háti oldal szőrsora hosszabb a jobbra és balra található szőrsortól. A tokiász hosszú szálkája tollas. Síksági-magashegységi, kontinentális jellegű eurázsiai faj. A Rajna vidéktől Mongóliáig megtaláljuk állományait. Középhegységeinkben és a Dunántúlon nem ritka, a Kisalföldön és a Duna vidéken is előfordul. Sziklagyepek, sziklafüves lejtők árvalányhaj faja. Eszmei értéke: 5000 Ft. CSINOS ÁRVALÁNYHAJ (Stipa pulcherrima) A levél szürkészöld, háti oldala érdes, a levélcsúcs ferdén levágott. A toklászszálka csavart része egyenes, a tokiász 2-2,6 cm hosszú, szálkája eléri a 0,5 m-t. A buga 10-15 cm, a pelyva 6-8 cm hosszú, keskeny, megnyúlt. A szár magas, kopasz. Domb- és hegyvidéki, eurázsiai faj kontinentális-kelet-mediterrán jelleggel. A Magyar-középhegységben nem ritka, ez alól néhány hegység, például a Cserhát kivételt képez. Ezen túlmenően a Mecsekben és a Villányi-hegységben fordul elő. Sziklagyepek és sziklafüves lejtők növénye. A város feletti száraz természetes gyepekben szórványosan található. Eszmei értéke: 5000 Ft. DÉLVIDÉKI ÁRVALÁNYHAJ (Stipa eriocauíis) Erőteljes árvalányhaj fajunk, melyet élénkzöld, háti oldalán kopasz és sima (nem érdes) leveléről lehet felismerni, a hasonló Stipa-fajoktól elkülöníteni. Külső tokiászának háti szőrsora a szomszédos soroknál rövidebb, a szőrsorok hossza a háti szőrsortól a hasiig fokozatosan hosszabbodó. Domb- és hegyvidéki, nyugati-szubmediterrán faj. Északra Csehországig, keletre a Balkánig terjed. A Magyar-középhegység keleti felében szórványos, a Dunántúli-középhegységben gyakori faj. Sziklafüves lejtők száraz viszonyokat jól viselő faja. Eszmei értéke: 5000 Ft. Irodalom Debreczy 1966. = Debreczy Zsolt: Die xerothermen Rasen der Péter- und Tamás-Berge bei Balatonarács. Annales Historico-Naturalis Musei Nationalis Hungarici 58. Bp. 1966. 223-241. Debreczy 1967. = Debreczy Zsolt: Über die Eichen-Hainbuchenwälder des Balatonoberlandes neben Balatonfüred und Csopak (Ungarisches Transdanubisches Mittelgebirge). Annales Historico-Naturalis Musei Nationalis Hungarici 59. Bp. 1967. 175-189. Debreczy 1973. = Debreczy Zsolt: A Balaton-felvidéki Péter-hegy és környéke cönológiai vizsgálata. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. 1973. 191-217.