Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
IX. Rendszerváltások kora
„Klepeisz a városi párttitkárságon szövegezte meg a mondanivalóját, a párt akkori határozata alapján". 15 Klepeisz felszólalása nagy megütközést keltett a hallgatóságban. Bóna József borbélymester felugrott és azt mondta Klepeisznek, hogy „üljön le maga népnyúzó kutya". 16 Mások azt mondták, hogy a „kommunisták kutyák, nem emberek", Somogyi Sándor gazdálkodó pedig azt, hogy „kutyából nem lesz szalonna, kommunistából magyar ember." 17 A felszólalók Rákosi Mátyás korábban tett kijelentésére - „kutyából nem lesz szalonna, kulákból demokrata" - utaltak, ami nagyban sértette a balatonfüredi gazdák önérzetét. Ugyancsak felszólalt Borsos József balatonarácsi lakos a szovjet megszállókat kiszolgáló irányítás ellen. A gyűlés résztvevői előtt lelepleződött a kommunistáknak a hatalom megtartásáért folytatott mesterkedése, még az úgynevezett és jól ismert „kommunista önkritika" sem érhette el a célját, mert az emberek ismerték egymást. A gyűlésen az általános felzúdulást és kiabálást Nagy Károly tanár igyekezett csillapítani, ugyanezt tette a jelen lévő római katolikus pap és a református lelkész is. 18 Ugyanerről az eseménysorozatról Hencsei Zoltán tanár a következőket írta: „A forradalom alatt az egész országban megalakultak a forradalmi tanácsok, a munkástanácsok. Mint a gazdaság dolgozóinak irányítója, én lettem a munkástanács elnöke és ebben a minőségemben a forradalmi tanács mellé rendelt tanácsadói testületbe is bekerültem a Szakiskola és Tangazdaság igazgatója, dr. Kaiser Géza unszolására. Az alakuló ülésen felszólalt Klepeisz János volt községi párttitkár, akit a tömeg meg akart támadni. Rábeszélésemmel sikerült a lincselési kísérletet megakadályoznom. Az események későbbi alakulása során nem volt bátorsága kiállni mellettem." 19 A Balatonfüredi Forradalmi Tanács tagjai lettek, akik jelentősebb munkát végeztek és akiket a megszállók kiszolgálói a forradalom leverése után meghurcoltak: Nagy Károly tanár, elnök; Papp László lakatos, alelnök, némely jelentésben titkár; Hencsei Zoltán tanár; Jánosa Zoltán gimnáziumi tanár; Borsos József vízvezeték-szerelő; Gerbovics Károly nyomdász; Bóna József fodrász; Erdős József hajóasztalos; Pallós György bányász és Jagodics Ferenc mérnök, aki állandó összekötő volt a Balatonfüredi Forradalmi Tanács és a Veszprémi Járási Nemzeti Tanács között. 20 A rendőrségi jelentés szerint: „Az ellenforradalmi tanácsnak még 24 tagja volt, azonban ellenforradalmi tevékenységeket nem fejtettek ki." 21 Nagy Károly szerint „az ideiglenes tanácsnak politikai honvédtiszt, a rendőrségi küldött is tagja volt. A Tüzép vezetője, volt ávós szintén tagja volt az ideiglenes tanácsnak." 22 A megválasztott tanácstagok a választás után ülést tartottak, amelyen előbb Gelovics Sándort javasolták elnöknek, aki ezt nem vállalta, ezért Nagy Károlyt választották meg, Papp Lászlót pedig elnökhelyettesnek. Nagy Károly a megválasztása után lement a rendőrőrsre, hogy a közbiztonsági helyzetről tájékozódjon. A rendőrőrsön Szűcs József rendőr hadnaggyal, az őrs parancsnokával tárgyalt, aki arról panaszkodott, hogy kevés az embere és a fegyvere a közrend biztosításához. Szűcs közölte Nagygyal, hogy egy rendőr Veszprémben van, akit vissza kellene hozni Balatonfüredre. 23 Ezután Szűcs rendőr hadnagy Torma Ernő rendőr törzsőrmesterrel és Nagy Károllyal együtt végigjárták Balatonfüred jelentősebb helyeit, a Vörös Csillag Szállót, a Szívkórházat, a SZOT Szanatóriumot, a vasútállomást és a Borpincét, sehol semmiféle rendellenességet nem tapasztaltak, mire Nagy Károly hazatért a családjához. 24 Hencsei Zoltán tanár visszaemlékezése szerint a rendőrségen kapott tájékoztatás miatt Nagy Károly elnök megkérte őt, mint katonaviselt embert, hogy töltsön be összekötő szerepet a forradalmi tanács és a rendőrség között. „Ennek egyik sarkalatos célja az volt, hogy a közellátást, személy- és vagyonbiztonságot meg lehessen őrizni.
