Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

I. Balatonfüred környékének természeti képe

laghúr, madárhúr, zöldhúr, kőhúr, homokhúr, csibehúr) megtalálható, az ezüstvirág is a szegfűfélék tagja. A növény aprótermetű, heverő. Levelei sűrűn állók, keskenyek, rövid pillás élűek, pálhásak. Sziromlevelei hiányoznak, a termőleveleket az alul kismértékben összenőtt négy csészelevél veszi körül. Alattuk feltűnő ezüstös színű murvalevelekből álló fejecske van. A termő félig alsó állású, egymagvú tok. Az ezüstös murvalevelek a növény hővédelmét szolgálják: visszaverve a Nap hősugarait, megakadályozzák a nö­vény túlzott felmelegedését, e védekezésre a lejtők nyílt gyepjeiben élő növénynek szüksége is van. Domb- és hegyvidéki, pontusi-pannon-balkáni faj. Elterjedésének legnyuga­tibb pontja a Keszthelyi-hegységben van, keletre a Kaukázusig hatol. Hazánkban csak a Dunántúli-középhegység területén és a Naszályon fordul elő. Sziklagyepek, szikla- és pusztafüves lejtők növénye. A város fölé magasodó hegyek gyepjeinek nyitottabb ré­szein nem ritka. Eszmei értéke: 2000 Ft. BUNKÓS HAGYMA (Allium sphaerocephalcm) Hagymája fiókhagymákkal bír (ssp. sphaerocephalcm), vagy azok hiányozhatnak (ssp. descendais). A levél vékony hengeres vagy keresztmetszetben gyengén háromszög alakú, 1-4 mm széles, 30 cm hosszú. A virágok gömbös 3 cm átmérőjű virágzatban áll­nak össze, melyben hagymácskák nincsenek. A virágzat alján a két buroklevél maradó, a virágzatnál többnyire rövidebb. A virágok lepellevelei elliptikusak vagy megnyúltak, sötét bíbor színűek, a virágok harang alakúak. Porzószálai laposak, háromfonalas csúcsban végződnek, a porzótok a középsőn található. Síksági-magashegységi, szubmediterrán-közép-európai, dél-eurázsiai faj. A Magyar-középhegységben és a Dunántúlon nem ritka, az alföldeken szórványos. Szik­lagyepek, egyéb száraz természetes gyepek növénye. Balatonfüred felett a sziklafüves lejtősztyeppekben szórványos. Eszmei értéke: 5000 Ft. Őszi CSILLAGVIRÁG (Scilla autumnalis) - 4. ábra A növény magyar és latin nyelvű faji jelzője egyaránt a virágzási időre utal. A szubmediterráneumban évente visszatérő tartós nyári szárazság után a nyár végi, ősz eleji csapadék hatására a növényzet feléled: ekkor jelenik meg az őszi csillagvirág is. Hagymás növény, 15-20 cm-es száron hozza sokvirágú fürtjét. Az egyes virá­gok felállók, alulról felfelé fokozatosan nyílnak. A virágok kékes vagy pirosas lilák, hat lepellevelük rövid (4-5 mm), szabadon álló, lehulló. Később fejlődő, tövenként 5-6 le­vele keskeny lándzsás, 3-8 cm hosszú, 1-2 mm széles, szürkés színű. Meddő hajtásai­nak levelei áttelelnek, a következő nyáron húzódnak vissza. Síksági-dombvidéki, szubmediterrán növény. Északi elterjedési határa Magyar­országon keresztül Elzászig húzódik. Hazai elterjedése kicsiny: a Bakonyban Pula-Ti­hany vonalától keletre, valamint a Tiszántúlon Szeged, Tótkomlós, Orosháza környé­kén találjuk. Löszpusztarétek (alföld), sziklafüves lejtők, karsztbokorerdők növénye. Eszmei értéke: 2000 Ft. VETÖVIRÁG (Sternbergia cokhiciflora) - 5. ábra A növénynemzetséget gróf Kaspar von Sternberg (1761-1838) cseh botanikus­ról, Kitaibel kortársáról nevezték el. Felfedezője Winterl József Jakab volt, aki kikerics­nek vélte s a Colchicum novum (új kikerics) nevet adta a növénynek. A névadási szabá­lyoknak megfelelő, ma is érvényes neve Kitaibel Páltól származik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom