Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IX. Rendszerváltások kora

mentesítettek, egyet pedig töröltek a jegyzékből. Nagyobb részben a fürdőtelepi házakat államosították (Petőfi u. 16, Ady Endre u. 12, Csokonai u. 8, Csók u., Jókai u., Táncsics u. 6-6, Endrődi u., Széchenyi u., Zsigmond u.4-4, Séta u., Úttörő u. 3-3, Blaha u., Ciprián u., Csányi u., Horváth Mihály u., Nádor u., Vasút u. 2-2 ingatlan), de jutott a falubeli ingatlanokra is bőven (Bajcsi Zsilinszky u., Kossuth u. 5-5, Dózsa u., Siske u. 4-4, Arácsi út 3, Vásártér 2 ingatlan, ezenkívül még 15 utcában államosítottak l-l ingatlant). Arácson 3 lakóházat és 10 villát államosítottak a házállamosítási rendelet alapján.

8 Balatonfüreden a Rákosi-rendszer idején a hatalom elsőrendő céljának tekintette a két világháború között kialakult, a politikai és a közéletben vezető szerepet játszó csoportok megtörését. A balatonfürediek és balatonarácsiak közül a legsúlyosabb ítéleteket elszenvedők nem a parasztság soraiból kerültek ki. Szőllősi Lajost 1950. október 6-án a Legfelsőbb Bíróság ítéletével 6 évi fegyházzal és mellékbüntetésekkel sújtotta.

9 Édesapja az 1953-as füredi kulákper egyik vádlottja volt. Vaszary Gábor, Vaszary Ernő fürdőigazgató unokája a budapesti bencés gimnáziumban 1950-ben érettségizett. Mivel nem tanulhatott tovább, Jezernszky Ottó diáktársával együtt 1951 májusában nyugatra szöktek, hogy geológus és orvos válhasson belőlük. Münchenben a Magyar Harcosok Bajtársi Szövetsége beszervezte és visszaküldte őket Magyarországra. A nyugati emigráns szervezetekbe beépült AVH-sok jelentést tettek róluk a szovjet megszállóknak. Vaszary Gábor és Jezernszky Ottó 1951. augusztus 12-én érkeztek Magyarországra és augusztus 21-én Balatonfüredről indulva Lengyel Ferenc diáktársukkal együtt Ausztriába mentek. Strehm községben osztrák csendőrök igazoltatták őket, s mivel igazolni nem tudták magukat, átadták őket a szovjet parancsnokságnak, ahonnan az AVH börtönébe kerültek. A Budapesti Katonai Bíróság az 1952. április 10-én megtartott tárgyaláson Vaszary Gábort és Jezernszky Ottót halálra ítélte. 1952. szeptember 12-én a másodfokú tárgyaláson az ítéletet helybenhagyták. Az ítéletet a Fő utcai börtön udvarán 1952. október 10-én este végrehajtották. Vaszary Gábor és Jezernszky Ottó sírjai jelenleg még ismeretlenek, valószínűleg a 301-es parcella első soraiban nyugszanak. 0 A balatonarácsi születésű Bata Ferencen - aki társaival együtt Magyar Nemzetvédelmi Szövetséget hozott létre és kereste a nyugati kapcsolatot - 18 éves kora előtt, 1953. augusztus 18-án hajtották végre a halálos ítéletet a Fő utcai börtön udvarán.

11 A legkiválóbb balatonfüredi gazdák és bortermelők közül többre lesújtott az AVH és a büntető bíróság, akik pedig elkerülték ezt a sorsot, azoknak is le kellett mondaniuk az ingatlanaikról. A két világháború közötti borversenyek egyik díjazottját, Pettkó Zsigmond ny. gimnáziumi tanárt 1950-ben izgatás vétsége miatt két hónapi fogházbüntetésre és vagyonelkobzásra ítélte a Népbíróságok Országos Tanácsa.

12 A balatonfüredi gazdatársadalom egyik vezére, az 1945-ös nemzetgyűlési képviselő Cs. Darab József ellen 1951ben indult büntető eljárás „fegyverrejtegetés bűntette" miatt. A fegyvert a rendőrség helyezte el a padláson a házkutatást megelőző napon. Az elsőfokú bíróság ítéletét a megyei bíróság megváltoztatva Cs. Darab Józsefet felmentette és szabadlábra helyezte. Cs. Darab József megmenekült a börtöntől részben a rendőrök ügyetlensége miatt, részben a bíróság által is elismert és kihangsúlyozott érdemei miatt (beszolgáltatásainak eleget tett, sőt túl is teljesítette, 1919-ben a saját élete kockáztatásával megmentett három kommunistát, akiket a siófoki különítményesek elhurcoltak, a füredi kulákságot a tervkölcsön jegyzésére beszervezte).

13 A balatonfüredi gazdatársadalom másik elismert vezérét, Somogyi Imrét nem állították bíróság elé koholt vádakkal, mint Cs. Darab Józsefet,