Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IX. Rendszerváltások kora

szorítása a különféle tisztségekből. A községi képviselő-testület még az 1948. augusztus 22-i ülésén határozott Holczhauser Jenő vízműfelügyelői állásából történő elbocsátásáról és átmenetileg eltávolították az önkormányzattól Czompó Józsefet, Fehér Mihálynét és Pálffy Sándort. Az augusztus 22-i ülésen Németh István járási MDP-titkár szerint újabb bizonyítékok merültek fel arra vonatkozóan, hogy Holczhauser a párt egységének megbontására törekedett. Az MDP-tag Lipták Gábor képviselő szerint: „Holczhauser Jenő vízműfelügyelő a felszabadulás utáni időkben minősíthetetlen támadást intézett a Magyar Kommunista Párt politikája, majd később a Nemzeti Parasztpárt politikája ellen is a vízmű alkalmazottai, akik a Magyar Dolgozók Pártjának tagjai, nem hajlandók együtt dolgozni Holczhauser Jenővel." Az ügy végkifejletét tekintve nem lehetnek kétségeink, mint ahogy Soós Gyula balatonfüredi vezető jegyző ellen kezdeményezett fegyelmi is az elbocsátással egyenértékű nyugdíjazást eredményezte.

38 Aki valamilyen szempontból nem illeszkedett bele a kialakuló monolitikus hatalmi rendszerbe, azt még akkor is kitaszította a kommunisták bürokratikusán is gördülékenyen működő hatalmi gépezete, ha előzőleg bármekkora érdemei is voltak az illetőnek. Az MDP balatonfüredi szervezete 1949. január 10-én a községi képviselő-testületből visszahívta Lipták Gábort, Országh Istvánt és Barka Lajost és helyettük Barcza Józsefet, Kurth Gizellát és özv. Barka Istvánnét delegálták. Ugyanekkor keresztülvitték azt is, hogy a parasztpárt Lukács Pál helyett Máthé Jánost, míg a kisgazdák Dénes Sándor helyett Kovacsics Kálmánt küldjék a községi elöljáróságba. Még ezt megelőzően, 1948 novemberében a kisgazdák Horváth Zsigmondot visszahívták mind a nemzeti bizottságból, mind a község képviselő-testületéből, és helyette Gyenis Gábort és Bodó Józsefet delegálták.

59 1948 nyarától átalakították a községben működő bizottságok személyi összetételét is. 1948 szeptemberében a 6010/1948. Korm. sz. rendelet szerint eljárva, az újjáalakított balatonfüredi gyógyhelyi bizottságnak hivatalból tagja lett: a rendőrkapitányság vezetője, illetve képviselője, a község vezető jegyzője helyett László Zoltán, dr. Fournier Nándor gyógyhelyi orvos és dr. Szabó Miklós községi orvos, a vendéglátó iparosok két képviselője, a nemzeti és a közegészségügyi bizottság egy-egy képviselője és a gyógyfürdő tulajdonosának, a tihanyi apátságnak egy képviselője. A balatonfüredi fürdőegyesület is delegált két főt - Lukács Jánost és Resch Kálmánt - a bizottságba, azonban személyükről egy szűk körű megbeszélés keretében az MDP, az FKgP és az NPP elnökei döntöttek. A járási nemzeti bizottság 1948. november 14-i ülésén a gyógyhelyi bizottság elnökévé Kőpataki Antalt, alelnökévé Angyal Gyulát választották egyhangú szavazással. Mindez nem történt másként 1948 decemberében a szociális bizottság örökébe lépő népjóléti bizottság megalakításánál sem. A hivatalból jelenlévő Kőpataki Antal bíró, László Zoltán helyettes jegyző, Koppány Erzsébet óvónő, Keller Dezsőné járási szociális titkár mellett Kurth Gizellát a szakszervezetek, Németh Lászlót az UFOSZ, Országh Istvánnét az MNDSZ, özv. Barka Istvánnét a FEKOSZ, Bokros Gézánét és Markó Istvánt a községi képviselő-testület nevében választották be a bizottságba, amely később kiegészült a Vöröskereszt által megbízott személlyel.

60 Nem véletlen az sem , hogy a Balatonfüredi Járási Hitelszövetkezet igazgató elnöki posztját Eötvös József töltötte be, és az egyes pártfunkcionáriusok hatalmukat saját érdekeiket is tekintve igyekeztek érvényesíteni. A hatalom megragadásának első pillanatában - még 1948 júliusában és augusztusában - érvényesítette a lakásigényét a járási és a balatonfüredi MDP-titkár, aminek a jogosságát senki nem vitathatta, azonban a lakásügyi hatósághoz címzett beadványuk már az új funkcionárius réteg öntudatra ébredéséről árulkodik.

61