Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IX. Rendszerváltások kora

egyikét sem B-listázta az igazolóbizottság, sőt nyilas múlttal rendelkező tisztviselők is megmaradhattak állásukban, addig a járási tisztviselők alkalmazását a Veszprém me­gyéhez történő átcsatolásra hivatkozva revízió alá vették. A nemzeti bizottság 1946. feb­ruár 12-én rendkívüli ülésen titkos szavazással nyilvánított véleményt az érintettekről. A szavazás előtt a testület elnöke felhívta a pártok képviselőinek a figyelmét arra, hogy „az egész országban, fővárosunkban, de itt magában Balatonfüreden is erőteljesen felütötte fejét a reaktió (sic!)". A nemzeti bizottság titkos szavazással döntött a köztisztviselők ügyében. Csontos Miklós járási főjegyző 8:5, Kovács László járási jegyző 1:12, Dömötör József járási köztisztviselő 7:6, Varjas Géza járási gazdasági felügyelő 6:7, Rimay László járásbíró 4:9, Papp Kálmán járási Futura-bizományos 3:10, Salgó Andrásné járási tisztvi­selő 13:0, Meduna József járási tisztiorvos 13:0 arányú szavazatot kapott. A szavazásnak következménye is lett: Kovács Lászlót elmozdították a hivatalából. 22 A földreform és a mezőgazdasági termelés folyamatossága A népi demokráciaként meghirdetett új világ a mezőgazdaságból élő szegé­nyek és nincstelenek számára Balatonfüreden is elsősorban a földreformot jelentette. A földreformról szóló 600/1945. M. E. sz. rendelet szerint az 1000 holdat meghaladó nagybirtokok teljes egészében, az úri birtokok 100, a paraszti birtokok 200 holdon felüli része kisajátítandók, valamint a háborús bűnösök, a nyilas és más nemzetiszocialista vezetők, rendvédelmi alakulatok tagjai és a Volksbund-tagok földbirtokai teljes egészé­ben elkobzandók. Mivel Balatonfüreden a veszprémi káptalan és a tihanyi apátság 800 kat. hold erdejét államosították, elkobzandó földterület pedig kevés volt, emiatt később az igény­be vehető földbirtokok körét törvényes úton kiszélesítették. 23 Balatonfüreden az alábbi ingatlanok álltak rendelkezésre a földreform céljaira: I. Elkobzott ingatlanok: Vitéz Kocsis János 1284 nöl szőlő; Bedegi Gábor 11 hold 321 nöl szántó, 1 hold 201 nöl kert, 3 hold 121 nöl rét, 7 hold 534 nöl szőlő, 7 hold 81 nöl legelő, 1248 nöl nádas, összesen: 30 hold 906 nöl; hg. Quadt Sándorné 13 hold 1126 nöl szántó, 1 hold 992 nöl kert, 2 hold 1289 nöl rét, 182 nöl szőlő, 522 nöl legelő, 1 hold 898 nöl nádas, összesen: 20 hold 209 nöl. Elkobzott birtokok összesen: 51 hold 799 nöl. II. Egyéb ingatlanok: megváltás útján 46 hold 1495 nöl. Mindösszesen: 98 hold 694 nöl. Ebből az 1945. június 12-én készült juttatási jegyzék szerint 66 hold 78 négyszö­gölet szándékoztak első lépésben kiosztani 144 földigénylő között az alábbi bontásban: 16 hold 1420 nöl szántó, 1185 nöl kert, 22 hold 20 nöl szőlő, 6 hold 1488 nöl rét, 1 hold 1301 nöl nádas és 17 hold 1064 nöl házhely. Ha a törvényben megszabott módon, ötszö­rös szorzóval számoljuk is a szőlőt, alig több mint 1 kat. hold jutott volna egy igénylőre. Az 1945 áprilisában B. Somogyi Kálmán elnökletével megalakult földigénylő bizottság­nak azért sem volt könnyű feladata, mert az év végére 277 főre szaporodott a házhely­igénylők száma. Még nehezebb helyzetben volt a földigénylő bizottság Balatonarácson, ahol az 1945. augusztus 14-i kimutatás szerint 18 föld- és 15 házhelyigénylő jelentke­zett, és hg. Quadt Sándorné államosított erdején kívül alig volt kiosztható föld a telepü­lés határában. 24 Jóllehet Balatonfüreden nem jelentett annyira egysíkú politikai kérdést a földre­form, mint más, döntően vagy kizárólag mezőgazdaságból élő falvakban, de a nagyköz­ség lakosságának egynegyed részét így is közvetlenül érintette a földosztás vagy annak ígérete. A földreformmal kapcsolatos helyi állapotokat nemcsak a földigénylők számá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom