Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IX. Rendszerváltások kora

NÉPI DEMOKRATIKUS ÁTALAKULÁS T. Horváth Lajos A második világháború utáni „népi demokrácia" a háborúban elszenvedett vereség és a felmérhetetlen veszteségek utáni talpra állást és politikai síkon a kommunista hatalomátvételig vezető utat egyaránt jelentette. A vesztes háború után az ország szovjet katonai megszállás alá került, ami helyi szinten is korlátozta a demokratikus elkötelezettségű többség cselekvőképességét. A háborút követő talpra állás A háború Balatonfüred egész lakosságának nagy szenvedést okozott. A túlélőket leginkább a fronton és a deportálások következtében vagy a helyi harcok során elpusztult családtagok, ismerősök utáni gyász rendítette meg. Az emberéletekben elszenvedett veszteséget tetézte a hadifogságba esettek nagy száma. Főként az évekig orosz hadifogságban sínylődőkről szállingózó bizonytalan hírek tették nehezen elviselhetővé a hozzátartozók várakozását. Hivatalos kimutatás szerint még a háború után három évvel is 82 fő orosz hadifogságban lévő honvédet és leventét vártak haza Balatonfüredre.

1 A férfi lakosság nagyarányú hiánya, távolléte megnehezítette a termelőmunka újraindítását, folyamatosságát. A háborús front elvonulásával a megcsappant állatállomány, a vetőmaghiány, a megsemmisült mezőgazdasági készletek és eszközállomány nagymértékben veszélyeztették a nagyközség élelmiszerellátását. A harcok során 16 személy lakóházában, illetve melléképületében keletkeztek többé-kevésbé súlyos károk.

2 A hadműveletek a középületeket sem kímélték, pl. a balatonfüredi r. k. elemi iskola bútorainak és berendezésének pótlására 68 m

3 faanyagot utalt ki a közellátási kormánybiztos.

3 Az átvonuló szovjet katonák igénybe vettek, illetve magukkal vittek mindenféle mozdítható ingóságot. Az összes családot, lakóházat és a közintézmények vagyonát is érintő „zabrálásra" általánosítható példaként szolgál a jómódú Vámos Géza ref. lelkész 1945. július 8-án készített kereseti jegyzéke, amely 62 tételből állt. 2 lova, igáskocsija, hintója, háziállatai, terményei, élelmiszerei, ruha- és ágyneműi, jegygyűrűk, karórák, telefon, készpénz stb. is leltárba került.

4 A háborús károkhoz hosszú évekre, tartósan hozzáadódtak a megszállás és a jóvátételi kötelezettség terhei. Az orosz katonaságot teljes egészében nem tudták magánházaknál elhelyezni, így erre a célra kénytelenek voltak középületeket is igénybe venni. A Vörös Hadsereg megszálló alakulatai az általuk elfoglalt épületek állagában némely esetben olyan károkat idéztek elő, amelyek még az épületek fennmaradását is