Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
VIII. A polgárosodás eredményei (Lichtneckert András)
latot teljesítettek. A lőlapok alapján lövészmestereket, főlövészmestereket is kineveztek. 268 Minden esztendőben az egyesület lövész háziversenyét követte a járási verseny. A balatonfüredi frontharcosok szervezkedését Pisztel Alfréd tanár, körzetszervező irányította. Az Országos Frontharcos Szövetség helyi csoportjának alakuló ülését Nagy János vendéglőjében 1931. december 20-án tartották. 269 1932 májusában a csoport tisztikara: Szultzer Lajos elnök, Cser József társelnök, Iván József, Horváth Zsigmond alelnökök, Jarosek László, B. Somogyi Kálmán titkárok, László Gábor pénztárnok, Fekete György, Micheller József ellenőrök, Pisztel Alfréd csoportvezető tiszt. 270 Beszerezték az országosan rendszeresített zászlót, és 1932. szeptember 11-én zászlószentelést tartottak. 100 fős menet indult a polgári iskolától a római katolikus, majd a református templomba. Az avatási ünnepélyen a zászlót felszalagozták, beverték a zászlórúdba a zászlószögeket. A zászlóanya Szultzer Lajosné volt. 271 Közgyűléseiket, bajtársi összejöveteleiket a polgári iskola tornatermében, az ipartestületi székházban, a frontharcosok szokásos vacsoráját Nagy János vendéglőjében tartották. Megünnepelték Horthy Mikós Budapestre való bevonulásának napját, a kormányzó név- és születésnapját. Előfordult, hogy az ünnepséget a vitézekkel együtt tartották. Részt vettek a Frontharcos Szövetség országos találkozóin, 1933 júliusában a Balatoni Frontharcosnap szervezésében. Ápolták a hősi halottak emlékét. A frontharcosok mellett a vitézek is a társadalmi élet és főként a társadalmi ünnepek elismert résztvevői lettek. 1933-ban a sajtó hírt adott Dömötör József járási irodatiszt vitézzé avatásáról. 1934 júniusában Krasznay-Szultzer Lajos ny. alezredes, Utczás Károly ny. százados tisztek lettek, Dömötör József, Csete Gábor, Király Gábor a legénység tagjai. 272 1 938 júliusában járási vitézi értekezlet volt a községházán, ahol megjelent Hellebront Antal tüzér tábornok, a vitézek főkapitányának helyettese. 1921 elejétől Országh Kálmán polgári iskolai tanár vezetésével működött a balatonfüredi Vak Bottyán cserkészcsapat. 23 cserkész 1921. május 22-én tett esküt. Hajnalban tábori sátrat készítettek oltárral. A főszolgabíró és Ruzsicska Béla százados, a vármegyei főtitkárság megbízottja jelenlétében a lelkészek megáldották őket. Az eskütétel után a csapatparancsnok a cserkészek fejére tette a cserkészkalapot és felavatta őket. 273 1927-től a csapat 348. sz. Balaton cserkészcsapat néven működött Országh István parancsnok és Jarosek László rajvezető irányításával. A polgári iskola tanulóiból szervezték, később az iparos és kereskedő ifjúságból is szerveztek egy rajt. Rendszeresen felléptek, színdarabokat adtak elő az ipartestületi székházban. Az első próbatételen, 1928. március 23-án az ifj. Segesdy Ferenc és Jarosek László vezetésével felsorakozott 82 kiscserkész énekelte a cserkészindulót. 274 1933. július végén a csapat részt vett a gödöllői világjamboree-n. 1933. június 17-én megszervezték a cserkészek országos riadóját. A csapat 1937. június végén ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját, A jubileumot egybekötötték a zászlószenteléssel. A zászlóanyai tisztet Darányi Kálmánné vállalta. 275 A kezdetben sporttevékenységre alakult, majd katonai előképzésben részesülő leventék az 1930-as években zenekart alakítottak. 1930 novemberében Mangold Gusztáv 6 hangszert ajándékozott a felállítandó leventezenekarnak. Szervezése 1936-tól eredményesen folyt. A zenekarba Igrecz Ferenc vaskereskedőnél lehetett jelentkezni. 1936 novemberében a leventék zenekaruk javára gyűjtöttek. 1936 végén megérkeztek a hangszereik. Az 1937. februári leventenapon a református kultúrházban játszott a fúvószenekar Igrecz Ferenc vezetésével. 276 Márciusban a Tisza István úton menetgyakorlatot tartottak. Rendszeresen felléptek a község ünnepi rendezvényein. A Balatonfüred és Vidéke Iparosok Körének alapszabályai 1894. december l-jén kaptak jóváhagyást. A járás felállítása után az Ipartestület működése 26 községre ter-