Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

VIII. A polgárosodás eredményei (Lichtneckert András)

Zsigmond, Róka Gábor, Somogyi Gyula, Somogyi Imre, B. Somogyi Kálmán, Somogyi Károly, Tolnay István) egyeduralma. Vaszary Ernő fürdőigazgató, Gácser János kereskedő, Krasznay Lajos ny. alezredes, Iglói János nyomdatulajdonos, Szuhács János polgári iskolai igazgató, Krassovány Márton fakereskedő lett elöljáró vagy esküdt.

191 A képviselő-testület választott tagjai között a két világháború közötti években a gazdák már kisebbségbe kerültek, ami azért volt lehetséges, mert a helyhatósági választásokon nagyon kevesen vettek részt. 1935-ben 298,1938-ban 50 körüli szavazó volt. így a gazdák mellett a lelkészek (Luttor Ferenc, Babies Endre, Vámos Géza), iparosok (Csemba Gyula, Czompó József, Gácser János, Gáspár Imre, Holczhauser Jenő, Horváth Gyula, Kozma István, Lőrincz Lajos, Markó István, Müller Gábor, Tálos Imre), kereskedők (Fekete György, Körmendy János, Marton Sándor), tisztviselők (László Gábor), a polgári iskola igazgatói (Nánay Sándor, Szuhács János), egy tanító (Újhelyi Kálmán), a Balatoni Szövetség titkára (Cséplő Ernő), egy ügyvéd (Segesdy Ferenc) foglalhatott helyet a testületben. A 40 fős képviselő-testület 20 tagja virilis volt, a legtöbb állami egyenes adót fizetők közül került ki. Névsoruk 1938-ban a tihanyi apáttal kezdődött, a kórház igazgató-főorvosával folytatódott, majd 3 szőlőbirtokos, 2-2 orvos, gyógyszerész, vendéglős, l-l kereskedő, szállodatulajdonos, sütőmester, kéményseprő, bádogos, molnár következett, többségük a fürdőtelepen lakott.

192 Az értelmiségieknek az adóját kétszeresen számították be, 1939-től pedig a tűzharcosok és a Károly-csapatkereszttel kitüntetettek adóját is kétszeresen számították. A zsidótörvények következtében a zsidóságot kizárták a virilisek közül, ennek következtében 1939 júniusában 8 virilis képviselő-testületi tagsága megszűnt.

193 A képviselő-testület közegészségügyi, mezőgazdasági, testnevelési, gyógyhelyi bizottságot, óvodai és iparostanonc-iskolái felügyelő bizottságot választott. A képviselő-testület a nagyobb építkezések, nagy horderejű anyagi ügyek intézésére is bizottságokat állított fel. A községháza a református templommal szemben lévő épületben volt. Már az első világháború előtt korszerűtlennek tartották, de nem tudtak újat építeni vagy vásárolni helyette később sem. A községházban bérbe adott üzlethelyiségek is voltak, azonkívül az adóügyi jegyző 2 szoba-konyhás lakása. 1928-ban döntött a képviselő-testület a börtönül szolgáló pincehelyiség mosókonyhává, a cédulaház börtönné alakításáról.

194 A községi alkalmazottak száma 1943 végéig jelentősen megemelkedett: vezetőjegyző, adóügyi jegyző, helyettes segédjegyző, irodatiszt, óvónő, óvodai dajka, 6 kisegítő munkaerő, 3 rendőr, 2 kocsis, 2 szülésznő, 2 éjjeliőr, fürdőkocsis, fürdőkezelő, útőr és a tűzoltószertár gondozója állt a község alkalmazásában. 1939-ben a községi víz- és csatornamű alkalmazottai: Parragh Béla üzemi felügyelő, Csemba Kálmán tisztviselő, Cseke Lajos vízmester, Borsos József szerelő, pénzbeszedő, Szántó Nándor napszámos. A község jegyzője bérelt lakásban lakott. Lohncr Ferenc 1927. január 28-ig, haláláig volt a község jegyzője. Fekete József főjegyző 1937. májusi nyugdíjazásáig szolgált. 1937. augusztus l-jén Parragh Béla, 1940. november 27-én Soós Gyula következett. 1944-ben Csaba András lett a füredi jegyző. 1918-ban adóügyi jegyzői, 1922-ben községi írnoki, 1938-ban községi útkaparói állást szerveztek. Halász István 1902-ben költözött Balatonfüredre, 1933-ig volt községi körorvos. Utódjává Loessl Lajost választották. 1936-ig egy községi szülésznő működött, 1932-ig özv. Gerezdes Jánosné, majd Kozma Lajosné. 1936-ban a második községi szülésznői állásra Újhelyi Kiss Gyuláné szül. Csizmadia Zsófiát választották meg. A község az első világháborű előtt állandó gyermekmenhelyet tartott fenn. 1913-ban az állandó gyermekmenhely vezetőjének fizetését évi 600 koronáról 800 koro-