Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
VIII. A polgárosodás eredményei (Lichtneckert András)
jai mind-mind Darányihoz futottak össze, aki rendszerint segített is. Balatonfüred sokat fejlődött a képviselősége idején, ezért Darányi Ignác után Darányi Kálmánt is a település jótevőjének tartották. Darányi népszerűségének is szerepe lehetett abban, hogy 1933-ban megalakult a Nemzeti Egység Pártjának balatonfüredi kerületi és körzeti szervezete. A kerületi iroda 1933-ban a Darányi Ignác u. 11. sz. alatt, a körzeti pártiroda 1934 januárjában a Kossuth u. 24. sz. alatt volt. A kerületi NEP vezetésében Schmidt Ferenc igazgató-főorvos, Demeter György főszolgabíró, Kovács Béla gyógyszerész, és Csajághy Gábor, Somogyi Imre gazdák foglaltak helyet. 170 A NEP, majd a MEP helyi csoportjának elnöke Cs. Darab József, titkára Országh István volt, a pártiroda az Arácsi u. 32-34. sz. alatt működött. A helyi választmány rendszeresen ülésezett. Rendes heti összejöveteleiket a Rádóczy-féle vendéglőben tartották. 171 A NEP első megmérettetése sikert hozott, a Zala megyei törvényhatósági választásokon 1934-ben 70 százalékos eredményt értek el. Darányi Kálmán mellett Cs. Darab József és Somogyi Imre, később a póttagok közül Horváth Zsigmond a törvényhatósági bizottság rendes tagja lett. 172 1935 márciusában a balatonfüredi NEP választmánya indította el Darányi újraválasztását. Horváth Zsigmond, a kerületi kisgazdapárt elnöke is a pártja nevében az egyhangú választás mellett foglalt állást. A kerületi NEP, amelyben Cs. Darab József alelnök volt, szintén Darányit támogatta. A református gyülekezeti házban tartott jelölőgyűlésen Darányi programbeszédében konkrét ígéreteket tett pl. a kertészeti felügyelőség felállítására, az arácsi volt Szeretetházban vincellériskola létesítésére, a borkivitel elősegítésére, a rézgálic és a raffia beszerzési árának leszállítására. Darányi 7342 ajánlást kapott, és hivatalos jelöltként a kerület egyhangúlag megválasztott képviselője lett. 173 Mandátumának átvételekor bejelentette, hogy a vincellériskola felállítására vonatkozó elvi megállapodás megszületett a kultuszminiszterrel. 174 A balatonfüredi gazdatársadalom kormánypártisága az 1935. és 1939. évi választások eredményei szerint helyes útnak mutatkozott Zala megyében. Az 1939-es választásokat Zala megyében a MEP és a nyilasok kiélezett küzdelme jellemezte. A megye 7 választókerületéből kettőben az egyéni listán simán győzött a jelöltjük, és a többi helyen is megszorították a győzteseket. A fej-fej melletti küzdelemben a MEP kapta a legtöbb szavazatot (48 663), de nem sokkal maradt el tőle a Keresztény Nemzeti Szocialista Front Pártja (47 419), harmadik helyen a kisgazdák végeztek (12 093). Balatonfüreden ezzel szemben a MEP jelöltjét egyhangúan választották meg. A Balatonfüredi járás nem lett a nyilasok szavazóbázisa, a listás szavazáson a nyilasok a Balatonfüredi járásban 458, Balatonfüreden és Balatonarácson mindössze 186, illetve 49 szavazatot kaptak. 175 Az 1939. november 26-i pótválasztásokon Radocsay László igazságügyi miniszter 12 297 : 2696 arányban legyőzte Mecsér Lászlót, a nyilasok jelöltjét. Balatonfüreden 237, Balatonarácson 94 szavazat jutott Mecsérre. A füredi gazdatársadalom két tehetséges tagja, Cs. Darab József és Somogyi Imre egyre több politikai szerephez jutott. 1942 áprilisában Somogyi Imre községi bírót és Cs. Darab Józsefet a kormány kinevezte gazdasági tanácsossá. 1940-ben Cs. Darab József gr. Teleky Pál miniszterelnök és Antal István igazságügyi államtitkár után felszólalhatott a MEP budapesti értekezletén. Felszólalásában a kisgazdák és a parasztság gondjainak (földreform, házhelyakciók, agrárolló) megoldását és a hivatalos kormánypolitika végrehajtását szorgalmazta. A helyi sajtó Cs. Darabot ekkor Balatonfüred büszkeségének nevezte. 176 Somogyi Imre 1943 decemberében a vigadói gazdagyűlésen beszélhetett a gazdatársadalom nevében. 177
