Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
VIII. A polgárosodás eredményei (Lichtneckert András)
A kisgazdapárt Balatonfüreden Héjj támogatására intézőbizottságot alakított, amelynek vezetésében - Bedegi Gábor elnök, Cs. Darab József, Pálfi Zsigmond társelnökök mellett Szuhács János polgári iskolai tanár, Gácser János és Horváth Gyula is helyet kapott. Héjj támogatására nagy ünnepséget rendeztek, amelyen elsősorban a gazdatársadalom vezetői - Bedegi Gábor, Pálfi Zsigmond, Somogyi Imre - szónokoltak, és testületileg zászlók alatt megjelent a tűzoltóság, az ipartestület és az olvasókör. 163 Balatonarácson a Héjj mellett korteskedő Schandl államtitkárt közbekiabálásokkal megzavarták: „Nem kell nekünk a mostani kormány! Jobb volt a kommunizmus! Visszajön még Kun Béla! Ne beszéljen nekünk, lesz még más világ is." 8-10 ember Cséryt éljenezte. A főszolgabíró a zavargókat előállíttatta. 164 A kiélezett és feszült küzdelem első fordulójában Héjj 2341, Cséry 2180, Nagy Lajos 991 szavazatot kapott. A választások két fordulója között Balatonfüreden történt tragédia következtében az első fordulóban még 543 : 246 szavazatarány a második fordulóban 653 : 10 arányra módosult Héjj javára. A balatonarácsiak mindkét fordulóban Cséryt juttatták előnyhöz. A választás kimenetelét ifj. Herczegh Imre halála döntötte el. Az „ébredőnek" tartott Herczegh és zsidó mészároslegények vitája közben „visszafelé" sült el egy fegyver. A hangulatra jellemző, hogy a vélt elkövetőknek menekülniük kellett Balatonfüredről. A kűriai ítélettel később felmentett személyekért küldöttség ment Veszprémbe, és visszahívta őket. 165 Héjj Imre, „Bethlen lelkes katonája" 1926-ban ismét győzött, ezúttal Nagy Lajos esperes, pártonkívüli ellenzéki programjával szemben. Mind az arácsiak (186 : 21), mind a fürediek (727 : 38) döntő többsége őt támogatta. 166 Az 1929-es törvényhatósági választásokra „Vármegyei Nemzeti Párt" alakult, amelynek járási elnöke Schmidt Ferenc igazgató-főorvos volt. 167 A két világháború között a balatonfürediek és balatonarácsiak többsége a kormánypárt szavazója volt. A falubeli és a fürdőtelepi lakosság állásfoglalása ebben a kérdésben megegyezett. 1931-ben Darányi Kálmánt támogatták Nagy Béla kisgazda jelölttel szemben. Darányi támogatására 600-as bizottság alakult egy nagygyűlésen, amelyen Schmidt Ferenc igazgató-főorvos, Babies Endre plébános, Cs. Darab József és Csemba Gyula ipartestületi elnök tömörítette az Egységes Párt mellé a választókat. Darányit a korteskörútjára elkísérte Cs. Darab József. Babies Endre és Nánay Sándor a római katolikus egyházközségben felhívta a figyelmet az egységes párt és Darányi, egy valláserkölcsi alapon álló párt és jelöltje támogatására. Az iparosok kezdetben nem állhattak egységesen elnökük mellett, mert Székány Tibor fodrászmester vezetésével megalakult az Országos Iparos Párt helyi csoportja. 168 Darányi 5379 : 1425 arányú szavazattöbbséggel nyerte el a mandátumot. Megbízólevelét június 12-én a községháza előtti téren vette át és fogadhatta Schmidt Ferencnek, az Egységes Párt kerületi elnökének, a szőlőbirtokosok nevében pedig Pálfi Zsigmondnak és Cs. Darab Józsefnek az üdvözletét. 1 Darányi sikerében nagy szerepe volt annak, hogy ő valóban igyekezett a kerület kisgazdáinak, Balatonfürednek és a balatoni érdekeknek a képviselője lenni. A balatonfürediek éltek is Darányi Kálmán segítőkész támogatásával, akit 1933-ban Balatonfüred díszpolgárává választottak. Darányi nyitotta meg rendszeresen a gyümölcs- és borkiállítást. Közvetlen kapcsolatot alakított ki a füredi gazdákkal, emiatt jól ismerte a szőlősgazda társadalom gondjait. Nemcsak jó törvényeket, pl. bortörvényt, hegyközségi törvényt vártak tőle, hanem Balatonfüred számára vincellériskolát, kertészeti felügyelőséget, borászati felügyelőséget, meglévő intézményeik támogatását, veszély esetén a megmentésüket. Polgári iskola, takarékpénztár, posta gond-
