Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
VIII. A polgárosodás eredményei (Lichtneckert András)
liez adatott le, s a községi jegyző a táviratot dr. Szántó Béla ügyvédhez - aki magáról azt hirdette, hogy a Nemzetközi Szocialista Pártnak a vidéken legrégibb tagja - adatta át." A Balatonfüred c. hírlap szerint a sürgöny Nagykanizsáról érkezett „a kommunizmus megszervezése érdekében". Elovasása után értekezletet tartottak Szántó Béla lakásán, amelyen Fazekas Vilmos, a járási hivatal írnoka, Somogyi Károly ügyvéd, Bárd Béla járásbíró és még néhány személy vett részt. „Szántó az értekezleten mindjárt, a többi résztvevőtől eltérőleg, kik a magyar határok visszaszerzésének érdekében szóllottak, a marxizmus dicsőítését, tehát a kommunista rendszer célszerűségét választotta témája gyanánt." Az értekezlet résztvevői megállapodtak abban, hogy másnap délután a tűzoltószertárba összehívnak egy tágabb körű értekezletet, amelyen megalakítják a Szocialista Pártot. 147 A tűzoltószertári gyűléstől - amelyen jelen volt egy honvédezredes, egy polgári iskolai tanár, a járásbíró és a járási írnok - a parasztság feltűnően távol tartotta magát. A jelenlévők megalakították a Szocialista Párt balatonfüredi szervezetét. Elhatározták a választások megtartását. Farkas József tanár aktívnak mutatkozott a szervezésben. 148 A közeli napokban - nyilvános és korlátlan, nőkre is kiterjedő szavazati jog alkalmazásával - megválasztották a járási és a községi tanács tagjait. Szántó Béla nem kapott tisztséget. Szocialista nézeteit hangoztatta, de lehurrogták, mert csak a nagybirtok ellen szólt, a nagytőke ellen nem. A járási direktórium elnöke Fazekas Vilmos, a főszolgabírói hivatal irodatisztje volt, helyettese pedig Cséry Ernő. A községi direktórium elnöke Pintér Gábor napszámos, tagjai Csajághy Gábor gazda, Kis János vasúti pénztáros, Csemba Gyula szabó, Krammer Dezső pék, Illés József segédmunkás. 149 A Tanácsköztársaság időszakát Balatonfüreden nem jellemezték atrocitások. Még a Polgárszövetség is elismerte 1921-ben a helyi sajtóban, hogy Balatonfüreden a forradalmak tüzében is megmaradtak a hagyományok, rend volt. Ezért a „rémuralom" bukása után kegyesek lehettek a kisebb botlások iránt. 150 Másutt arról írtak a lapban, hogy a füredi járás megűszta a kommunizmust, mert a kisgazdákra, kisiparosokra nem kerülhetett sor. De megúszta a román megszállást is Horthy csapatainak közelsége miatt. 151 1928-ban a Kerek templomban emléktáblát helyeztek el azok, akik a Tanácsköztársaság idején Balatonfüredre menekültek. A Tanácsköztársaság utáni megtorlás, ha a helyieken múlott volna, legfeljebb annyi lett volna, mint Arácson, ahol két vörösőrt megvertek a helyiek, ezzel a maguk részéről véget vetettek a proletárdiktatúrának. 1 ^ 2 A megtorlás ehhez képest rendkívül súlyos volt, ha helytállóak azok az adatok, amelyek szerint Balatonfüredről Siófokra szállítottak a Tanácsköztársaság idején szerepet vállalt személyeket. Illés József segédmunkást, a fürdőtelep politikai biztosát ítélet nélkül gyilkolták meg a különítményesek. Kis János vasűti pénztáros az elszenvedett kínzások következtében szerzett betegségébe 1922. augusztus 25-én halt meg. Morvái Józsefet, a szanatóriumi fürdő vezetőjét, aki Illés helyettese volt, Siófokra vitték, de megmenekült. A Siófokra elhurcoltak közül többeket elengedtek, amikor Cs. Darab József negyedmagával motorcsónakkal átment Siófokra, és amnesztiát kért a fürediek részére. 153 A járási tanács több vezetője különösebb bántódás nélkül megúszta a dolgot. Cséry Ernő 1922-ben már képviselőként indulhatott a választásokon. Szuhács János polgári iskolai tanár, az internátus vezetője, aki a járási művelődési osztály elnöke volt a Tanácsköztársaság idején, 1922-ben igazgató lehetett a polgári iskolában. 154 A vármegyei tisztviselőknek a tanácskormány alatti magatartását kivizsgálták. Kolbenschlag Béla alispán Fazekas Vilmos fegyelmi ügyének a tárgyalására 1920. január 15-én Balatonfüredre érkezett. 155 A vármegye közigazgatási bizottsága „kinyomozni
