Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

VIII. A polgárosodás eredményei (Lichtneckert András)

Nagybán községnél 1916. szeptember 8-án; Moizer József főkertész, a m. kir. 27. honvéd ezred tartalékos zászlósa, a bukovinai harctéren esett el; Soós Géza Gábor cseléd, népfelkelő a m. kir. 20. honvéd gyalogezredben. Az arácsi Hősök emlékművét hamarabb avatták fel, mint a füredit. A Polgári Dalegylet, amely közadakozásból állíttatta a Fehéri Sándor alsóörsi kőfaragó által elkészített emlékoszlopot, 1923. május 21-én tartotta az avatóünnepélyt. Kátay István, a dalegylet elnöke leleplezte, Fejes Sándor községi bíró pedig átvette az emlékművet. Rubint Dezső altárbornagy beszélt a balatonarácsi katonákról, akik a világháború kitörésekor a 48. és a 20. honvéd gyalogezred és a 11. és 6. honvéd huszárezred zászlói alatt gyülekeztek. A 14. és 41. honvéd gyaloghadosztály és a 6. és 5. honvéd lovashadosztály kötelékében vonultak harcba. A gyaloghadosztályok az orosz harctéren küzdöttek, részt vettek a kraszniki és a komarovi csatában. A gorlicei áttörés után a 41. hadosztály a polesiai mocsarakig szorította vissza az oroszokat, a 14. hadosztály pedig Podólia határáig nyomult előre. A lovas hadosztályok a Dnyeszter mentén és Bukovinában harcoltak, a Bruszilov-offenzíva után a kárpáti kapukat őrizték. 1917-ben a gyaloghadosztályokai az olasz harctérre vitték, a 14. Görzzel szemben, a 41. pedig a Comeni-karszton védte a vonalakat. Részt vettek az isonzói, piavei csatában, az 1918. október 24-én megindult olasz offenzíva 7 napos csatájában. A 6. lovashadosztály Tirol havasain, az 5. Ukrajnában harcolt.

144 A balatonarácsi hősi halottak: Bajomi József földműves, meghalt az orosz fronton 1917 decemberében; Berta József földműves, tizedes a cs. és kir. 48. gyalogezredben, elesett az orosz harctéren 1917 decemberében; Bhtmenfeld Vilmos kocsmáros, nép fölkelő a m. kir. 20. honvéd gyalogezredben, elesett az orosz fronton 1915. március 9-én; Bognár István; Gész Lajos; Horváth Pál földműves, népfölkelő a cs. és kir. 48. gyalogezredben, elesett 1916. augusztus 18-án a St. Katharina körüli csatatéren, az osztrák tengermelléken; Kiss Gábor; Kiss Sándor földműves, népfölkelő a cs. és kir 12. gyalogezredben, elesett a galíciai Zaszkow melletti csatatéren 1915. augusztus 27-én; Kollinger Lajos; Kovács József földműves, szakaszvezető a cs. és kir. 48. gyalogezredben, meghalt 1919. március 17-én a szibériai Petropavlovszkban; Mátyás Gyula; Mátyás Imre; Mészáros Imre földműves, népfölkelő a m. kir. 20. honvéd gyalogezredben, elesett az orosz fronton 1916. december 2-án; Mészáros Károly földműves, címzetes őrvezető a cs. és kir. 48. gyalogezredben, elesett 1915. július 5-én; Ory Gyula; Ory Imre; Ory Lajos; Pető József földműves, gyalogos a cs. és kir. 48. gyalogezredben, elesett Galíciában 1915. június 13-án; Szabó Gábor földműves, gyalogos a m. kir. 20. honvéd gyalogezredben, elhunyt az olaszországi S. Pietro Nornaticoban, 1919. február l-jén; Szabó Sándor; Szálai Imre; Varjas István földműves, elesett a szerb fronton 1914. szeptember 15-én.

143 A szocialista-szociáldemokrata eszmék Balatonfüreden való megjelenését a helyi sajtóban 1914. február 22-én megjelent írás tanúsítja. Szerzője dr. Sz. B., aki minden bizonnyal Szántó Béla ügyvéddel azonos. „A szocializmus viszonya a mezőgazdasághoz" címmel megjelent írásában a nagybirtok védelmének megszüntetését, a mezőgazdasági nagyüzemek paraszti kisüzemekké való átalakítását, a kisüzemek szövetkezeteken keresztül való megszervezését sürgette.

146 Szántó Béla, aki régtől fogva szocialistának vallotta magát, aligha jutott volna öt esztendő múlva jelentősebb szerephez Balatonfüred történetében, ha nincs a világháború, a nagy világégés, amelynek következtében kilendült a politikai inga. Az 1920-ban kelt járásbírósági jelentés szerint „A Tanácsköztársaság híre Balatonfüredre március 22-én egy távirattal érkezett meg. A sürgöny a községi elöljáróság kezei-