Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

I. Balatonfüred környékének természeti képe

Évelő növény, rövid vaskos gyöktörzsét és leveles hajtásait drogként gyűjtötték. Szára 10-40 cm magas, alul pikkelyleveles, szárlevelei többszörösen keskeny sallangokra osztottak. A virág csúcsálló, 5 vörösbarna fénylő csésze, 10-20 ovális sárga szirom alkotja, melyek a sok porzóból és termőlevélből álló ivarleveleket fogják közre. A sok porzó és termő ősi, kezdetleges virágszerkezetet képvisel. Terméscsoportja több termésből összeálló bunkós képlet. Jellegzetes levelei alapján egész évben felismerhető. Mérgező, a benne található adonidin és adovernin hatóanyagokat a gyógyszeripar hasznosítja. Korábban vagontételben gyűjtették, a gyógyszeripar igényeit ma már kisüzemi termesztésével elégítik ki. Aranysárga, feltűnő szépségű virágait a kirándulók is előszeretettel szedték. Síksági-dombvidéki, eurázsiai-kontinentális faj, Nyugat-Európa déli részén Spanyolországig hatol. Magyarország minden táján megtalálható, az Alföldön azonban ritkább. Száraz természetes gyepekben, karsztbokorerdőkben, száraz tölgyesekben élő, évelő növény. A mészkedvelő tölgyesek nyílt helyein nem ritka. Eszmei értéke: 2000 Ft. SELYMES BOGLÁRKA (Ranunculus ilhjricus) Magyar nevét rásimuló szőröktől selymesen fénylő leveleiről kapta, mely alapján már kora tavaszi hajtásai is könnyen felismerhetők. Tőlevelei egyszerűek vagy hármasán szeldeltek, gyökérágai koloncosan megvastagodtak. Virágainak sziromlevelei aranysárga színben fénylők. Karcsú, feltűnően magas boglárkafaj. Síksági-dombvidéki kontinentális elterjedésű, pontusi-mediterrán faj, mely nyugati irányban messze behatol Közép-Európába is. Száraz gyepekben, karsztbokorerdőkben, száraz tölgyesekben fordul elő. Balatonfüred környékén szórványosan találjuk egyedeit. Eszmei értéke: 2000 Ft. SÁRGA KÖVIRÓZSA [sárga fülfű] (Jovibarba hirta) A rómaiak a növényt Jupiter nevével hozták összefüggésbe, s Jupiter szakállának (bárba Jovis) nevezték. Ebből a kifejezésből származik a növénynemzetség latin neve (Jovibarba). A nemzetség egyik faját, a házi kövirózsát fülbajok orvoslására használták, a magyar nemzetségnév innen származtatható. Ovális, kihegyesedő csúcsú, húsos levelei gömbös tőlevélrózsákat alkotnak. A termős tőlevélrózsából kiemelkedő oszlopszerű szár levelekkel borított. Csésze- és sziromleveleinek száma hat, a porzók száma ennek kétszerese. A sziromlevelek vajsárga színűek, csúcsuk levágott, rajta középen keskeny nyúlvány figyelhető meg. A szirmok széle mirigyszőrös. Virágzása július és szeptember hónapok közé esik. Hegyvidéki-alhavasi faj, kelet-alpin-kárpáti-balkáni elterjedéssel. A Magyarközéphegységben és a Mecsekben gyakori. Száraz gyepekben, karsztbokorerdőkben, száraz tölgyesekben él. A Balatonfüred feletti erdők és gyepek füves, sziklás helyein nem ritka. Eszmei értéke: 2000 Ft. BOKROS KORONAFÜRT (Coronilla emerus) -1. ábra Heverő, 1-2 m magasságig felemelkedő cserje. Fiatal hajtásai rásimuló szőrűek, később kopaszodók. Levelei szórt állásúak, páratlanul szárnyasán összetettek, a levélkék száma 5-nél több, visszás tojásdadok, felül levágott-kicsípettek, 1-2 x 0,5-1 cmesek. Nagy (2 cm-es) pillangós virágai sárgák, rajtuk barnásvörös rajzolat figyelhető meg, 2-4-esével ernyőszerűen állnak a hosszú kocsányok csúcsán. Április-májusban nyíló virágai gyakran megelőzik a lomblevelek megjelenését. Hüvelytermése megnyúlt cikkekre tagolt, keresztmetszetben ± hengeres.