Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

VIII. A polgárosodás eredményei (Lichtneckert András)

1. ábra. Cs. Darab József 2. ábra. Somogyi Imre (Reprodukció: Róka Lajos) (Reprodukció: Róka Lajos) A füredi gazdák vezető rétege állított sátrakat a füredi Borhéten, 1937 szeptemberében pl. nagygazdák, zsidó bortermelők mellett értelmiségi szőlőbirtokosok is: Bereczky Gábor, Cs. Darab József, Holényi Gyula, Horváth Zsigmond, Marton Jenő, Oblatt Sándor, Országh István, Pálfi Gábor, Pettkó Zsigmond, Somogyi Imre, B. Somogyi Kálmán, Szabó Imre, Szlávi Mórné, Zollner Ármin. Az 1930-as években a füredi gazdák vezetői a Darányi Kálmánnal fenntartott közvetlen kapcsolataikat is felhasználva, jelentős eredményeket értek el Balatonfüred rangjának emelésében. Megmutatkozott ez már abban, hogy 1934-ben meg tudták akadályozni az 1920-ban létesített és ráfizetéses lovasi állami amerikai szőlőtelep megszüntetését. Cs. Darab József a helyi sajtóban megjelent írásában a telep megtartását összekapcsolta azzal, hogy a Riparia-táblákat Berlandieri alanyokkal kell felváltani, amelyek megfeleltek a meszes talajnak, így különösen Balatonfüred és Balatonarács hegyi szőlőinek.

42 Elérték, hogy a kertészeti felügyelőségen kívül 1935-ben Balatonarácsra helyezzék a Szőlészeti és Borászati Kerületi Felügyelőséget is. Hasonló sikernek számított a szőlészeti és borászati szakiskola felállítása 1935-ben. Sikerrel érvényesítették a Balaton-felvidéki termelők érdekeit a vármegyei hegyközségi tanács megszervezésében. 1930-ban csak egy vármegyei hegyközségi tanács alakult Zala megyében Zalaegerszeg székhellyel. Miután a földművelésügyi miniszter a kedvezőtlen gazdasági viszonyok miatt a hegyközségek megalakítását elhalasztotta, az 1938. évi hegyközségi törvény alapján a balatoni borvidékek érdekeire tekintettel két vármegyei hegyközségi tanácsot állítottak fel Zala megyében. 1942 júliusában a Tapolca székhelyű hegyközségi tanács elnöke gr. Esterházy János, helyettes elnöke Cs. Darab Jó-