Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

I. Balatonfüred környékének természeti képe

1. Az angol Bright, R. orvos-természettudós 1815-ben fordult meg a Balaton mellékén. 1818-ban a francia Beudant, F. S. járta be Magyarországot, kitűnő földtani megfigyeléseit egy térképpel is kiegészítette: Voyage mineralogique et géologique en Hongrie pendant I' année 1818. Paris, 1822. 2. Hrabovszky Dávid: Néhány levelek Balatonról, és Balaton mellyékről. Balatoni füzetek 1. Keszthely, 1998. 32, 46. 3. Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, 1988. 894. 4. Futó János: Építőkövek a Balaton-felvidéken. In: A Balaton-felvidék népi építészete. Szerk. Cseri M.-S. Lackovits E. Szentendre-Veszprém, 1997. 25-50. 5. Formáció: a kőzetek rétegtani osztályozásának alapegysége. Különböző jellemzői (pl. anyag, szemcseméret, szín) alapján jól elkülöníthető más kőzetektől. 6. Böckh János: A Bakony déli részének földtani viszonyai 2. Földtani Intézet Évkönyve 3. 1874. 1-1 55. 7. Kutatási eredményeiket a Lóczy Lajos által szerkesztett - röviden csak Balaton monográfiának nevezett - 32 kötetes tanulmánysorozatban adták közre: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. Bp. 1911-1920. 8. Budai Tamás: Middle Triassic formations of the Balaton Highland and of the Southern Alps. Stratigraphie correlation. Acta Geologica Hungarica 35. 1992. 217-236. - Budai Tamás: Balaton-felvidéki és délalpi középső-triász képződmények összehasonlító értékelése. Általános Földtani Szemle 26. 1992. 319-334. - Budai Tamás-Dosztály Lajos: A Balatonfelvidéki lad in i képződmények rétegtani problémái. MÁFI Évi Jelentése az 1988. évről. 1990. 61-79. Budai Tamás-Haas János: Triassic sequence stratigraphy of the Balaton Highland (Hungary). Acta Geologica Hungarica 40. 1997. 307-335. - Budai Tamás-Lelkes György-Piros Olga: Evolution of Middle Triassic shallow marine carbonates in the Balaton Highland (Hungary). Acta Geologica Hungarica 36. 1993. 145-165. - Budai Tamás-Vörös Attila: Middle Triassic history of the Balaton Highland: extensional tectonics and basin evolution. Acta Geologica Hungarica 35. 1992. 237-250. - Budai Tamás-Vörös Attila: Középső-triász fejlődéstörténet és tágulásos tektonika a Balaton-felvidéken. Általános Földtani Szemle 26. 1992. 335-343. - Dosztály Lajos: The Anisian/Ladinian and Ladinian/Carnian boundaries in the Balaton Highland based on Radiolarians. Acta Geologica Hungarica 36. 1 993. 59-72. - Duclko Antonyina: A Balaton-felvidék szerkezeti elemei. Kirándulásvezető. Kézirat. MÁFI Adattár. 1991. - Haas János: Upper Triassic carbonate platform evolution in the Transdanubian Mid Mountains. Acta Geologica Hungarica 31. 1988. 299-312. - Kovács Sándor: Conodont bioslratigraphy of the Anisian/Ladinian boundary interval in the Balaton Highland, Hungary and its significance in the definition of the boundary (Preliminary riport). Acta Geologica Hungarica 36. 1993. 39-57. - Oraveczné Scheffer Anna: A Dunántúli-középhegység triász képződményeinek Foraminiferái. Geol. Hung. Ser. Paleont. 50. 1987. - Vörös Attila: Redefinition of the Reitzi Zone at its type region (Balaton area, Hungary) as the basal zone of the Ladinian. Acta Geologica Hungarica 36. 1993. 15-31. - Vörös Attila-Budai Tamás-Lelkes György— -Monostori Miklós-Pálfy József: A Balaton-felvidéki középső-triász medencefejlődés rekonstrukciója üledékföldtani és paleoökológiai vizsgálatok alapján. Földtani Közlöny 1 27. 1997. 145-1 77. 9. A Balaton-felvidék földtani térképe. Fedett változat, M=1:50 000. Szerk. Budai Tamás-Koloszár László. Kézirat. MÁFI Adattár. 1990. - A Balaton-felvidék földtani térképe. Fedetlen változat, M=1:50 000. Szerk. Dudko Antonyina. Kézirat. MÁFI Adattár. 1990. 10. Hrabovszky i. m. 48. 11. Opaleozoikum: a földtörténeti óidő (paleozoikum) idősebb szakasza (590-410 millió év között), amely magában foglalja a kambrium, ordovícium és szilur időszakokat. 12. Hrabovszky i. m. 48. 13. Ennek valószínű oka, hogy a mállott perm vörös homokkő és aleurolit nem tisztán agyagásványokból áll, míg az alsó-triász*márgák természetes elbontódásából jobb minőségű - téglaégelésre alkalmas - agyag keletkezik. 14. Fülöp József: Magyarország geológiája. Paleozoikum I. Bp. 1990. 325. 15. Intraformációs konglomerátum: az egykori ártéri síkságon - miközben folyt a „normál" folyóvízi üledékképződés - a kiemelkedések kőzetanyaga inszolációsan újra aprózodott, amit aztán gyors, időszakos záporpatakok összehordtak. Ez a durva törmelékanyag önálló szinteket alkot a formáción belül. 16. Haas János: Balaton-felvidék, Balatonfüred, Arácsi vasúti bevágás (Arácsi Formáció, Nádaskúti Dolomit Tagozat). Magyarország geológiai alapszelvényei. MÁFI Bp. 1985. 17. Aleurolit: törmelékes, üledékes kőzet, szemcsemérete a homok és az agyag közé esik. 18. Keresztrétegzés: a kőzet réteglapjai egymást metszik és gyakran görbültek, mert áramló közegben rakódott le az üledék. 19. Ooid: 2 mm-nél kisebb átmérőjű, gömbhéjas szerkezetű mészszemcse. 20. Anisusi: földtani időegység, a középső-triász idősebb szakasza. 21. Budai Tamás-Vörös Attila: Balaton-felvidék, Aszófő, Farkó-kő (Megyehegyi Dolomit Formáció, Felsőörsi Mészkő Formáció). Magyarország geológiai alapszelvényei. MÁFI Bp. 1988. 22. Krinoidea: tengeri liliom. Az aljzathoz rögzülő mészvázas élőlény a tüskésbőrűek törzsébe tartozik. 23. Brachiopoda: pörgekarú. A tapogatókoszorúsok törzsébe tartozó, kagylókhoz hasonló mészvázas tengeri élőlény. 24. Ammoniták: lebegő életmódot folytató, felcsavarodott mészvázú, lábasfejű állatcsoport. A kréta időszak végén kihaltak.